Nagyszülői segítség nélkül mertetek gyereket vállalni?

Az én szüleim és anyósomék vitába is mennek, ha pl.beteg, és jön a kérdés, hogy akkor ki vigyazzon rá. Imádják mindkét oldalról. Most akkor ne is adjam

Oda, mert így rám kiabálják, hogy nekik szültem?! 😏 Hagyjuk már..

" igaza volt annak, aki azt írta, hogy szitter vagy tábor nyakába lehet szülni gyereket, csak a nagyi nyakába nem?"

Szitter vagy tábor nyakába? Egy fizetett szolgáltatás nyakába? Enyhe képzavar.

A kérdésed arról szólt, hogy bármikor bevethető ingyen bébiszitter (=nagyszülők) nélkül mer-e valaki gyereket vállalni.

Válaszoltunk.

Te erre kiforgatod és támadsz.

Hát ne merj! Még a végén önálló megoldások keresésére lennél késztetve, mint egy ép felnőtt.

Ez a fizetett szolgáltatás - már csak szőrszál hasogatás! Nem értem, mi baj van azzal, ha a nagyik szívesen, boldogan vállalják, mert mondjuk nyugdíjasok és öröm nekik, ha ott van az unoka, akiről gondoskodhatnak.

Mi sem nekik vállaltuk, de alap, hogy ha mi nem tudjuk megoldani, akkor a nagyik jönnek a képbe és nem táborba meg szitterre bízzuk, mert jó a viszony.

Lehet, másnak tolerálják a táppénzt, nálam pl.nem, elviszem orvoshoz, ha van még a GYÁPból, akkor abból (ilyenkor már nincs egy db szabadság sem, így időzítem) utána megy valamelyik mamához. Nekem a szabadságom felével rendelkezik a munkáltatóm, tehát nem egyszerű. Sőt, szabadságom sincs annyi, hogy kitartson. Igen, lehet azzal jönni, hogy keressek mást, de itt a hitelmentes ház, a hobbi. Másrészt pedig ha a gyerek imád a nagyikkal lenni, mert ugye egy gyereknek nagyobb élmény a mamiknál rontani a levegőt.

De ahány ház, annyi szokás. Felesleges itt név és minden nélkül köpködni a másikat.

3 gyerekem van és nincs nagyszülői segítség. Igen, be mertük vállani a 3. gyereket, mert jó az anyagi helyzetünk, nincs hitelünk, nagy családi házunk van Bp.-en, 2 autónk és megtakarításunk.

A férjem nagyon jól keres, tehát az egyértelmű volt, h a gyerekeket nekem kell intézni. 2 lehetőség volt: 1. elmegyek én is dolgozni, de akkor a fizetésem nagyobb része elmenne a sziterre, a táborokra nyáron. A legtöbb munkahelyen sajnos rosszul teletálják még mindig a folytonos táppénz, ill. az ilyen olyan tanítás nélküli napokat, programokat stb. 2. én nem dolgozom, mert anyagilag nem lennénk sokkal beljebb és legalább a gyerekeimmel lehetek. Mi a 2. lehetőséget választottuk.

A nyarakat amúgy nálunk váltott szabival és táborral oldják meg. Betegségekel meg feles táppénzzel. De ehhez toleráns munkahely is kell.

Nálunk sincsenek nagyszülők, sőt igazából senki, mert több száz km-re költöztünk. Még csak 1 gyerekünk van, de hármat tervezünk. Férjem teljes állásban dolgozik, bár pénteken csak délig van.

Nekem pedig online vállalkozásom van, amit akkor csinálok, amikor szeretnék. Családbarát.

Ha már több gyerekünk lesz, akkor valószínűleg lesz babysitterünk és/vagy néha pár órára élni fogok a városi családi napközivel.

"Nem értem, mi baj van azzal, ha a nagyik szívesen, boldogan vállalják,"

Semmi baj nincs vele.

De nem ahány ház, annyi szokás, hanem ha nincs bevethető nagyszülő, nem tudom rá bízni. Mit nem értesz ezen?

A kérdező azt firtatta, be merjük-e vállalni nagyszülő nélkül. A válasz továbbra is be. Mert van más megoldás. Igen, ennek része lehet a fizetett gyermekfelügyelet is. Bár eddig nem volt rá szükségünk 2 gyerek és 2 dolgozó felnőtt mellett. 3 gyereket már nem tudnánk logisztikázni.

Az tök jó, ha a nagyszülő szívesen vállalja a gyereket, akár beteg, akár szünet van. Semmi baj ezzel. Viszont azzal már igenis baj van, hogy van, aki úgy vállal gyereket, hogy evidensnek veszi, hogy a nagyszülő ingyen bébiszitter, aki mindig ugrásra készen várja, hogy mikor kell jönnie vigyázni a gyerekre. Nem minden nagyszülő ilyen, és ez nem jelenti azt, hogy ő rossz nagyszülő, hanem csupán annyit, hogy van más elfoglaltsága is, még ha nyugdíjas is esetleg. Nem szép dolog visszaélni vele. De mondom, azzal nincs baj, ha a nagyszülő szívesen segít. De úgy gondolom, két szülőnek illik tudnia megoldani nagyszülői segítség nélkül is ezeket a dolgokat, erre nem lehet alapozni. Ha van ilyen segítség, az szuper, senki nem mondja, hogy ne fogadja el, viszont ne erre alapozva vállaljon valaki gyereket (már csak azért sem, mert a nagyszülőkkel bármi történhet, már csak korukból adódóan is, elég egy baleset, betegség, vagy akár csak annyi, hogy még az ő szüleik is élnek, akik viszont már jócskán idősek, és esetleg eljön az a pont, amikor őket kell ápolni - nálunk pl. így van).

Nekem 10 éves a nagyobbik fiam. Elképzelni nem tudom, hányszor kaptam már meg tíz év alatt bölcsiben, oviban, sőt, iskolában is, hogy ne vigyem ekkor meg akkor (nem hivatalos szünetekkor, hanem pl. szombati munkanap, bölcsis és ovis korában nyáron), és ha azt mondtam, hogy nem tudok több szabit kivenni, akkor jött a "akkor majd a nagymama vigyáz majd rá", mintha evidens lenne, hogy a nagymama egyetlen dolga az életben, hogy unokázzon, semmi más. Az én anyám speciel még most is dolgozik, négy éve van a nyugdíjig, szereti a munkáját, vezető beosztásig jutott el, elismert a szakmájában. És mint fentebb írtam, közben ápolja a nagymamámat is.

Anyósom szintén dolgozik, pedig ő már nyugdíjas. Azért dolgozik, mert szeret dolgozni, szereti a munkáját és a munkahelyét. Hogy várhatnám el bármelyiküktől is, hogy dobjanak el mindent, csak azért, hogy amikor mi csettintünk, tudjanak jönni unokára vigyázni?

Havi egyszer-kétszer szívesen vállalják a gyerekeket, hétvégén, amikor ők is ráérnek, ez nekik is öröm, nekünk meg pihenés, de a munkavállalási lehetőségeimet sosem alapoznám rájuk, mert nem ez a dolguk. Ezt nekünk kettőnknek kell megoldanunk a férjemmel.