Mi a baj velem? (Lent)

Hatalmas váltás és el/lekötelezettség is ez az életben, lelkiisneretesebb/felelősségteljesebb emberek igen, bele is gondolnak ebbe is a tervezésnél.

Ez normál esetben tehát ahol dolgoznak tervezik a gyereket, egy lélektani ut, folyamat ill az anyává válás lelki lépései még egész terhessés és szülés alatt is tartanak.

Belegondolni, kicsit tartani tőle, de vágyni is, azután készülni, gondozásrol olvasni, informálodni, keresztül menni mindenen, vajudni, fájdalmat elfogadni, félelmeket leküzdeni, nem egy nap válik anyává senki.

Az igazi anyák átmennek minden szakaszon a gyerek érdekében.

Nem tudom mit értesz rettegés alatt, de én is aggódtam kicsit, hogy milyen lesz mikor gyerekünk lesz. A terhesség legvégén eléggé géltem, hogy milyen lesz itthon egy babával. Egyrészt, hogy jó anya leszek-e másrészt, hogy milyen lesz, mikor már nem kettesben leszünk a férjemmel. 11 éve együtt éltünk már, eléggé megszoktuk, hogy ketten vagyunk. Minden jól ment Persze nem cukormázasan, volt hasfájás, sírás, álmatlanság, szoptatási gond, lefosott, lepisilt, lehányt a gyerek állandóan, fogzott, stb. De helyt tudtunk állni szülőként és férj-feleségként is. Igazi kis család kettünk és bár más de nekünk sokkal jobb így, mint volt mert itt a babánk. Most várjuk a másodikat. Kíváncsi vagyok milyen lesz kettővel de már nem aggódom.

Ha a férjeddel stabil a kapcsolatotok és mindketten szeretnétek a babát, szerintem ne félj.:)