Féltékeny a feleségem mert mindig velem akar lenni a kislányunk. Mit csináljak h ne legyen féltékeny? 26/F

Én is hajlamos vagyok rá, de aztán belegondolok hogy tök normális, egész nap velem van, mikor hazaér apja persze hogy hiányzott neki, alig várja hogy vele is legyen, ő az újdonság, meg persze vannak játékok amik csak apával az igaziak.

Hétvégén is tök apás mindig, aztán hétköznap szerencsére visszavágyódik, de pl aludni csak apával akar.

Próbáld ezeket a saját szavaiddal elmagyarázni, pl ha 0-24 veled töltené a napokat, ő is ha találkozna mondjuk a barátnőjével akkor inkább vele társalogna mint veled.

Lehet hülye példa, de mi anyukák nagyon lelkisek tudunk lenni.

:-)

Oh, ez már csak így van: a lányok az apjukba, a fiúk az anyjukba "szerelmesek" mióta világ a világ.

Ezért igazán kár féltékenykednie, inkább örüljön, hogy ennyire bízik benne, jóban van az apukájával. A mi kislányunk is "apafüggő", de tök cukik együtt :-)

Szomorú, hogy ezt nem tudja helyén kezelni a feleséged!

Először is örüljön, hogy ennyire kötődik a gyerek az apjához. Máshol meg apuka, hiába lakik együtt a családdal, alig vesz részt a család életében és persze a gyerekek sem kötődnek hozzá. Erre vágyna a feleséged?

Másodszor örüljön, hogy a gyerek nem rajta csüng 0-24 órában. Az pokoli fárasztó lenne ám! Használja ki, hogy foglalkozhat önmagával is!

Úgy tűnik, mintha nem tudna magával mit kezdeni, nem találna elfoglaltságot magának a feleséged a gyereken kívül.

Esetleg vesd föl, hogy legyen egy kistestvér is, aztán majd el tudja foglalni magát.

Életkori sajátosság ez a szerelem. Ha fiatok lenne, tényleg nagy eséllyel fordítva lenne. Nekünk két fiúnk van, képzelheted :) állandóan rivalizálnak egymás közt meg az apjukkal is. Ki fogják nőni egyre kisebb és

hosszabb hullámokban kb. kamaszkorra - bár sosem teljesen :) Mutasd ki a lányod előtt is, hogy te anyába vagy szerelmes, már foglalt vagy és ő a te párod (ölelés, puszi, egymás mellett alvás úgy, hogy a gyereknek is van külön ágya, netán kettesben is töltött idő), ez erre az egyetlen gyógyír. És persze a feleséged is kezelje ezt a helyén, ne úgy, mintha valakinek a hibája lenne, mert biztos, hogy a lányotok őt is nagyon szereti, és míg érted rajong, anya kell legyen a biztonság, és a saját nemének példaképe, akire hasonlítani akar (szóval, ha féltékeny, a gyerek leutánozza most és valahány kanyar után jó eséllyel jó féltékeny feleség lesz egyszer :) ).

Mutasd meg a feleségednek az itt kapott kommenteket!

Hátha én is hozzá tudok tenni valamit: nekem fiam is, lányom is van. A 5 éves fiam anyarajongó, a 3 éves lányom aparajongó...ahogy annak lennie kell ebben a korban. A fiamat az apja meg sem közelítheti, szó szerint matrica, hangsúlyozza, hogy én vagyok a legszebb, engem akar feleségül venni (de fog ez hiányozni, amikor tiniként majd az orromra csapja az ajtót!). A lányom apamatrica, ha nincs otthon a férjem, Őt emlegeti, mindent Vele akar csinálni, mindeközben apróságokkal érezteti velem, hogy engem is nagyon szeret. De Ő az apukáját látja a világ legtökéletesebb személyének. Nem is csoda, hiszen a férjem rengeteget foglalkozik a gyerekekkel, tehát miért is ne ragaszkodna Hozzá ennyire?!

Vszleg te is nagyon jó apa lehetsz, remek kapcsolatod lehet a kislányoddal, a lányod pedig ezt tükrözi, és ez szuper!

Azt javaslom a feleségednek, hogy a távollétedben szervezzen igazán csajos programokat a kislányotokkal, hogy röjöjjön, anyától milyen szuper dolgokat tanulhat, hiszen van, amit csak az anyukája taníthat meg neki.

Nálunk a férjem szokott a fiunkkal barkácsolni (azt én nem tudok, nem is akarnék), akkor nem tapad rám, tudja, hogy ezt a dolgot az apjától fogja megtanulni, remekül elszöszmötölnek együtt. Ugyanez van a kislányommal: elviszem magammal bevásárolni, együtt találjuk ki előtte a heti menüt és megírjuk a bevásárló listát, imádja, ha hajmosás után bebalzsamozom a haját, ahogy a sajátomat, és kifésülöm, megszárítom Neki, ezt velem, és nem a férjemmel csinálja. A sütés-főzés szintén nagyon érdekli, az megint anyás program. És még sok ilyet ki lehet találni, hogy a feleségeddel megtapasztalja a lányotok, hogy anya milyen különleges és fontos dolgokat tud mutatni neki.

Egyébként pedig megértem a feleséged is, amikor még csak a fiunk volt, Neki is volt egy apás korszaka (olyan másfél éves lehetett, a férjem sokat dolgozott, mindig én voltam Vele, és kezdte felfedezni, hogy van egy apukája is). Akkor sokat tapadt a férjemre is, bizony nekem is rosszul esett, de a fiunk előtt sosem mutattam ki, a férjemmel kettesben beszélgettünk róla, én kiöntöttem Neki a szívem, Ő megnyugtatott, hogy a fiunk imád engem, aztán szépen lecsengett az is.

Szval beszélgess sokat a feleségeddel, biztosítsd arról, hogy megérted az érzéseit, és javasolj nekik csajos programot, együtt találjátok ki!