Miért vállalnak olyanok gyereket fiatalon, akik még nem élték ki magukat?

Viszonylag fiatalon lettem egyedülálló anya. Kihagytam egy szót:)

Az én anyám 30 felett szült egyébként, és egy öcsém is van. Most anya 60 majdnem és bulizik a diszkóban a barátnöivel a comközépig érő szoknyájában magassarkúban és élvezi, hogy érdekli a férfiakat. Szóval nem a koron múlik a dolog, az idösebb anyukák pont olyanok is lehetnek, mint egy 20 éves.

"5-ös, épp az ilyen válaszokból látszik (és minden ilyen kérdésnél van jó pár belőle), hogy akik nagyon fiatalon szülnek, azok alig várják, hogy túllegyenek az egészen és végre gyerek nélkül kiélhessék magukat. Én még idősebb korban szülőtől nem hallottam soha, hogy várja már mikor mehet végre a gyerekei nélkül ide-oda.

"

LOL. Ugyan miből gondolod, hogy alig vártam, hogy felnőjenek a gyerekeim? Imádom őket, nem véletlenül szültem "fiatalon" (egy 24 éves felnőtt nő már szellemileg is elég érett kell, hogy legyen a gyereknevelés felelősségéhez, de mindegy.) Most is nagyon jó a kapcsolatunk, együtt is megyünk utazni, rendszeresen hazajárnak, nem kell érte könyörögni. Az idősebben szülők szoktak nekem sóhajtozni, hogy nekem már milyen jó, én sose panaszkodtam, amikor az enyémek voltak kicsik, élveztem a családi programokat. Néha már azért fogom vissza magam a beszélgetésben, mert látom, hogy rosszulesik nekik, amikor látják, hogy én lényegesen függetlenebb vagyok. Aki a felnőtt élete nagy részében nem alkalmazkodott különösebben senkihez, annak sokszor már nehéz 35-40 évesen hozzászokni.

Úgyhogy az árulkodó kis projekcióidat próbáld meg másra kivetíteni.:D

8: hát én meg annyi 35-40 közti, kisgyerekes anyukától hallom, hogy alig várja, hogy lepasszolhassa a kölkeit végre, és elhúzhasson wellnesselni egyet, hogy megszámolni alig tudom. Mert ők már ezt nem bírják, fáradtak, kell a pihi stb.

Amúgy meg ez a napi "szidjuk a fiatal anyukákat" kérdés, mostanában van bőven. Nem az említett korosztályba tartozom, nem azért mondom. 27 évesen szültem az elsőt (házasságba, tervezetten, diplomával, 3 év munkaviszony után, még mielőtt valaki elkezdené...), most 30 vagyok. Volt bő 10 évem fesztiválozni, bulikázni stb. még mielőtt szültem, egyik pasi ágyából a másikéba feküdni pedig sosem volt szokásom, így nem is hiányzik. Csak azért említem, hogy nem csak az tud normális szülő lenni, aki a végsőkig kitolja a gyerekvállalást.

Van a környezetemben olyan nő, aki 40 volt majdnem, mikor szült, a gyerek 3-4 éves, apukával már elváltak. Mikor a gyerek az apjánál van, akkor a 43 éves "tinilány" meg piál, bulikázik, pasizik. És még örül is, hogy milyen király, hogy hétvégén láthatáson van a gyerek, mert ő így simán mehet, ahova akar. Biztos ő is ott rontotta el, hogy fiatalon szült...

23 éves voltam amikor szültem, most vagyok 32, egy lányunk van, és marad is. :) nem hiányzik se a buli sem semmi. Nekem elég ha elmegyek körmöshöz, fodrászhoz és kikapcsolódtam. Férjemnek kéthetente egy szauna elég a kollégákkal.

Ez igény kérdése. És nem bántam meg. A legjobb döntés volt. Mi a házasságkötés után nem azonnal vállaltuk a gyereket, 1,5 évre rá született. :)

Tehát aki fiatalon találkozik egy olyan férfival\nővel akivel el tudja képzelni a jövőjét, szerelmesek stb. szakítson mert még nem élte ki magát?

2 gyerekem van, a kicsi 4 hónapos volt amikor külföldön üdültünk. Reggel elindultunk a szállásról és este mentünk csak vissza. Szoptatást megoldottam az autóban, éjjel végig aludt. Remek családi kikapcsolódás volt. Gyerek mellett is lehet sok mindent csinálni, csak körülményesebb ezt nem vitatom. De annyin múlik, hogy mennyire vagy kreatív. Sose voltam nagy bulizós, inkább nyaralni vagy kirándulni jártunk gyerekek előtt is. Amióta megvannak se változott.