Fiatal anyukák! Tapasztaljátok ezeket a kegyetlenségeket?

Ugyanezt írtam én is, utolsó, hogy mosolyogva ignorálni kell.:-) Az már szinte csak szerencse kérdése, hogy hány embernél futsz bele az első - és egyben utolsó - megjegyzésbe. Nekem nagyjából ez a kettő volt, amit leírtam, legalábbis szemtől szembe, sokkal több pozitív megjegyzésre emlékszem, mint szurkálódásra.

Nálunk a kutya a nagy sláger! Sógornőméknek van kettő, de az enyémet be kéne adnunk menhelyre mert az oltásainak, kajájának árából félre tudnánk tenni annyit, hogy a lányunk 3 éves koráig itthon tudjak maradni. A tanulás is nyerő, azt abba kéne hagynom és elmenni takarítani. Igaz, hogy ő orvosit végzett a 3 gyerek mellett, de az más. A "majd elkezd járni és akkor szaladhatsz utána" beszólást tegnap kaptam meg, merthogy meg mertem jegyezni, hogy tavaly ugyan a szülés után kimaradt, de idén megint főzök be lekvárt, befőttet, rakok el savanyút, ugyanis kifogytunk a készletből. Csak hiszed, hogy könnyű lesz! Ja és a másik.. beszélgettem közös ismerőssel, aki mondta, hogy a fiúk 5 hónapos korában utaztak el először Hévízre, de mi ki ne tegyük a lábunkat sehová mert gyerek van. A hozzátáplálással és az öltözéssel kapcsolatban is kaptam rosszmájú megjegyzést, hogy éhezik a gyerek, hogy fázik a gyerek stb. De talán a legjobb, amin röhögni fogsz: mikor elmegyek futni a kutyával esténként én "elveszem a gyerektől az időt" és "lepasszolom". Tudtommal van apja is :D Amikor pedig kozmetikushoz megyek, azt nem is kürtölöm már világgá senkinek mert akkor én vagyok "ms pi-csa akinek fontosabb a külseje, mint a saját gyereke." Ez nem mind sógornőm, vegyesen sógornőm és ismerőseim.