Így hogyan mennél vissza dolgozni? Nem gáz, ha nem megyek?

Azt tenném, hogy nem neveltem volna ilyen hisztis, félős anyás gyereket.

Minden gyerek ragaszkodó, és általában minden gyerek megsínyli a beszoktatást. A tiéd is majd hozzászokik.

Majd iskolába se engeded, mert annyira ragaszkodik hozzád?

Lassan, fokozatosan szoktasd hozzá, hogy kicsit otthagyod rokonnál. Előtte mondd el, hogy meddig maradsz, miért mész el.

Meg fog nyugodni, ha megtanulja, hogy mindig mész érte, nincs mitől félnie.

Játszóházban, játszótéren jól érzi magát más gyerekekkel? Ha igen, akkor a bölcsis beszoktatás se lesz gond.

Dehogy gâz! Maradj otthon nyugodtan 3 éves koráig, vagy amig ovi köteles nem lesz.

Én is így tettem, nem bántam meg. Ezek az idôk soha nem jönnek vissza. Lehet, hogy egy vagy másfèl évig kevesebb a pénz, de ha jòl értem azért megéltek.

Ne legyen emiatt lelkiismeretfurdalásod és ne azt nézd, hogy más anyuka rohan vissza dolgozni, azt tedd ami neked és a kisfiadnak a legjobb. Hidd el, fantasztikus élmény egy 2-3 évessel otthon lenni:) Használd ki! Ne érdekeljen, hogy ki mit szòl hozzá. Egy év alatt a kisfiad is rengeteget fog változni.

Szerencsére én megtehettem, hogy a matrica típusú fiammal otthon maradhattam óvodáig. Totál alkalmatlan lett volna a bölcsődére 2 évesen. 2 éves elmúlt, mire ott tudtam hagyni éjszakára anyósomnál... Eljártunk mindenféle babatornára, meg zeneoviba meg mittomén hova, és többnyire a sarokban bőgve végeztük. Pedig 3. gyerek, igazán nem mondható, hogy ne lenne szokva a nyüzsgéshez. :)

2 és fél éves kora után már látszott, hogy kezd felnőni a feladathoz, és mire 3 és egynegyed évesen elkezdte az ovit, már képes volt élvezni is, és azóta is szívesen jár.

Nálunk a férjem belátta, hogy igazam van, és szerencsére elég volt a fizetése. Azóta már dolgozom, és mondogatja, hogy de jó, hgy végre kapok én is fizetést... :D Szóval vele kell megbeszélned, mi hiába mondjuk, mit tennénk, nektek kell dűlőre jutni.