2 gyerekesek, hány szobás lakásban éltek?

Nálunk a gyerekvállalásnál végig az volt a feltétel, hogy senkinek ne sérüljön a személyes élettere. Vagyis a szülőknek se kelljen a saját szobájukban lábujjhegyen suttogniuk, mert ott alszanak a gyerekek is (kivétel a csecsemő, de az más kategória), illetve a gyerekeknek se kelljen egymást felzavarniuk, ha nagy a korkülönbség és más a napi rendjük. Kis korban, kis korkülönbséggel nem gond a közös szoba, de pl 5 éves korkülönbség már kellően releváns. Most gondolj bele, 4 évesen a gyereked még alszik délután, a nagyobbik meg akkor ér haza, nem tud a saját szobájában lepakolni, nehogy öcsikét felzavarja kisded álmából, nem tud leülni az ebédlőben tnaulni, mert te épp főzöl stb. Bizonyos korkülönbségnél egyszerűen annyira más a 2 gyerek napi rendje, hogy túl sok kompromisszumot igényelne még a szülők részéről is.

Van egy barátnőm, neki a 8 évvel fiatalabb öccsével kellett osztoznia a szobáján. Mikor barátnőmnek először megjött a menstruációja, jól összevérezte az egész ágyat. Mindezt a legnagyobb csendben kellett elkezdenie letakarítania, nehogy öcsike a mellette lévő ágyban felébredjen és sokkot kapjon a vér látványától. Hát olyan mindennapos gondokat már nem is részletezek, hogy az ember még a saját szobájában is mély bocsánatkérések közepette finghatja ki magát, nehogy a másiknak megzavarja a lelki nyugalmát...