Itt a tökéletes anyák, az életben a tökéletlen anyák vannak?

Bar nem a kerdesre fogok most valaszolni,hanem oszinten leirom,hogy en ezt,hogy gondolom.Szerintem pont attol tokeletes egy anya ha nem az,ha enged es nem mindig csak szigoruan zoldseget neg cukormentes dolgokat ad a gyerekenek peldaul.Persze tokeletes nincs ezt tudjuk.En sem vagyok tokeletes.Kepzeljetek a kislanyom imadja a zoldsegeket,magaban eszi a cukkinit,karalabet,repat,ezert ezt adom neki nasinak,mert orulok ha szereti es legalabb egeszseges is,de van amikor nem kell neki,es nem tomom bele,hanem kap helyette turorudot vagy mast amit ker.Ma peldaul elindultunk az oviba majd levagta magat a foldre az ajto elott hogy biztos nem megy be,majd en nem tettem semmit csak megvartam hogy lenyugodjo.Ebed elott elhoztak es mit kapott ebedre?Sult krumplit.Huu most aztan szar anya vagyok.Es nem feltetlen az etelre gondoltam most,hanem azt akartan ezzel mondani,hogy barmennyire is torekedtem az elejen hogy a kislanyom szuperegeszseges nyugis gyerek legyen,nem tolem fuggott.Az a gyerek aki sosem hisztizik es nem kap sosem cukrot az nem gyerek.En sosem problemaztam ezen,felvallalom hogy van hogy a gyerekem nem hajlando mas megenni csak a sultkrumplit.Es akkor?Kap azt,nem fogom eheztetni.Ettol fuggetlenul okos es nincs visszamaradva,raadasul meg a fozeleket is megeszi.De neha van ilyen.Nem tudom hogy azok akik tokeletes anyak es tokeletes gyereket akarnak,azok minek vallalnak gyereket?Hogy egy kis mini felnott legyen beloluk?Hogy ez legyen a pelda szamukra?Egy gyerek legyen szabad es boldog amig teheti.

Koszonom hogy leirhattam.Ezzel senkit nem bantani akarok csak leirtam en milyen vagyok.Az esetleges hibakert bocsanat de gyorsan gepeltem.

Én tökéletlen vagyok itt is és itthon is...

Nem bírom a szuper és/vagy ősanyákat.

Érdekes a kérdés, a hozzátáplálásról jutott eszembe, hogy itt mindenki kivár 6 hós korig, de igazából a környezetemben (kb 10 baba) 4-5 hósan elkezdték. És senkit se tudok, akik kivártak. Én se vártam ki a kisfiammal, de mégis úgy alakult, hogy nem tudtuk elkezdeni, mert sírt, elfordította a fejét, 7 hós korig semmit se evett. Na én emiatt várok most 6 hós korig, 4,5 hós a kislányom, hiába tápszeres, vele nem kezdtem még el. De a környezetem, orvos, védőnő úgy néz rám mint egy földönkívülire..

Nekem a fiam tej, szója és tojásallergiás, igazából őt praktikus zöldséggel és gyümölccsel etetni, még olyan terméket se kaphat, ami nyomokban tartalmazhat. Gondolhatod. :/ szóval így bolti nasit se, én sütöm neki. Igaz, a nasikkal kapcsolatos kérdéseknél se szoktam álszentkedni, nem csokizik a fiam, mert allergia miatt nem lehet (egészen pontosan a paleobon ami lenne, de keserű neki, meg amúgy is az étcsoki túl sok koffein lenne)

A legtöbb kicsit is értelmes ember elméletben nagyon jól tud mindent a gyereknevelés helyes módjáról (nem kiabálunk vele, millió-százegyszer is elmondjuk türelmesen ugyanazt, a TV káros, az édesség szintén, stb.). És igen, úgy van, ahogy írod, a gyakorlatban nem mindig megy a legjobban senkinek sem.

Itt a gyakorin az elméletet olvashatod, az utcán a gyakorlatot láthatod. Mindkettő igaz valahol, mert attól, hogy én is sajna elveszítem a türelmem néha, és rákiabálok a gyerekre, még nem lehet azt tanácsolni másnak, hogy kiabáljon rá, vagy nem lehet azt írni, hogy kiabálni jó és helyes. Mert nem az.

Viszont: azt meg lehetne tenni, hogy ha más gyarlóságáról, nevelési hibájáról olvasok, akkor nem neki esek az elméleti tudásom alapján, hanem megértem őt a gyakorlati tapasztalat alapján.... na ez nem szokott sikerülni sokaknak....