Miért próbálják a magyar szülők még mindig belenevelni a gyerekekbe, hogy a pénz nem boldogít? A pénzügyi szabadság a világ legcsodálatosabb dolga, és a legboldogabb életet csak így tudod élni, ha részed van benne.

Hát szerintem ez rohadtul nem igaz, pedig nem is mozogtam olyan elit körükben, de mindenki akit ismertem keményen dolgozott, hogy bejusson egyetemre.

Egyébként az arrogáns stílusod és a tudatlanságod tényleg tenyérbemászó

Nemrég adtam el a lakásom.

Borzasztó sok pénz van a számlámon, de olyan rossz passzban rég voltam, mint mikor eltűnt az otthonom. Még mostanában is rossz. Az összes emlékem odalett. Költöttem azóta rengeteget belőle, lett egy csomó ruhám, láthatatlan fogszabályzóm, most lesz egy házam, de nem boldogít, fogalmam sincs miért vettem meg. A ház is még idegen, szebben nézek ki, de nem mozdulok ki többet, senkit nem érdekel a megjelenésem, engem sem nagyon.

Itt egy rakás pénz és 3 hete max a játszótérre viszem le a gyereket, mert zavar, hogy nincs meg a hely, ahol éltünk. Nincs meg a konyhabútor, amit én terveztem, a bútorok tökéletesen passzoltak a lakásba, nincs meg az ablak, ahova folyton felmászott a gyerek, hogy az autókat nézze.

A pénz azt boldogítja, akinek hajlama van rá. Én elégedett vagyok/voltam a 150es keresetemmel, a 39 nmes nem modern lakásunkkal. Ha jó iskolák lettek volna a közelében és lett volna kertje, hogy lehessen kutyánk, nem adtam volna el.

Soha nem vágytam többre vagy jobbra, az ambíció hiányzik belőlem. Nem nyűgöz le az iphone meg a lexus, a thaiföldi nyaralás sem vonz.

Képzeld van ilyen is. Sokkal nagyobb örömmel töltött el kikeverni a festéket a gyerekszobához, mint a bútorokat megvenni.

Szeretem nézni az akciókat, most, hogy megtehetném, hogy nem kell, jobban érzem magam attól, hogy jó ár érték arányban vásárolok.

Mondjuk nem fogom megvenni a 40ezer forintos bőrszandit, csak mert megtehetem, pénzkidobásnak tartom, az utószezonban fogok leértékelve venni egyet 6ezerért.

Ugyanez mindennel. Nem jobb érzés, hogy megtehetném, de nem teszem, mint az, mikor azért nem tettem meg, mert nem tellett rá.

Ugyanúgy feleslegesnek tartottam, semmit nem tudok mondani, amire vágytam és most megtehetném. A fogszabályzó is csak szükséges, nem boldogít.

Az boldogít, hogy reggelente tudok reggelizni a gyerekemmel, nyugodt életünk volt, szerettem vele buszozni, hogy ismertem a buszvezetőket és gyakran megvártak minket. Hogy mikor elsétáltunk a pékség mellett, mindig volt nekünk félretéve egy kakaóscsiga. Mindig ugyanott vásároltunk, a gyerekem kapott extra matricákat, amit csak neki tettek félre, kaptam kedvezményt a zöldségesnél, ugyanazon az utcán rengetegszer megszámoltuk a buckákat, az út mellett talátunk gyakran négylevelű lóherét, a vonat pedig éjszaka világított és figyeltük a sötétben a fénycsíkot.

Nem tudom mennyi pénzed van, de szerintem csak vágysz rá, hogy sok legyen.

Anno én is elképzeltem, hogy nyerek a lottón, egy részét elosztogatom és milyen klassz lesz, és hogy majd veszek egy emeletes kertes házat, a tetejét mindig lezárom éjszakára, és lesz medencénk és majd úszkálunk.. hát nem a lottón nyertem, de a barátaim nem fogadják el az éttermi meghívást, a ház pedig lassan megvan, a medence is, de nem olyan klassz, mint a régi életünk.

Kérdező, szerintem te félreérted ezt a „pénz nem boldogít” dolgot. Nem hiszem, hogy sokan vitatnák, hogy a pénzügyi függetlenség fontos.

A szólás lényege az, hogy a puszta pénzhajhászásnak nincs értelme, mert önmagában a pénz nem tesz boldoggá.

Eléggé patetikusan fogalmazva, ha üres a lelked, az űrt nem fogja betölteni a pénzed. Nem tudom, te milyen közegben élsz, én elég sok kiégett topmenedzsert ismerek, akik nagyon céltudatosan a pénzre fókuszálva úgy élték az életüket, hogy legyen minél nagyobb ház, kocsi, tévé stb., majd érdekes, mikor mindenük megvan (feleség, gyerek is „pipa”) módon „kiégettnek” érzik magukat (azt gondolom, sok esetben a nejük melletti szerető tartása is ebből adódik, egyszerűen nincs semmi „izgalom”, semmi cél, a hazudozás legalább valami extrát visz az életükbe).

Na most ne essetek nekem, mert ezzel nem azt mondtam, hogy minden topmenedzser ilyen! :)

„…alakítsa tehát eszerint az életét, a tanulmányait, a kreativitását, keresse az utját, miben jó, fejlessze magát etc.”

Ez tök igaz, csak nem támasztja alá az érvelésedet. Mindenkinek az útját kéne keresnie, megtalálni azt, hogy miben jó – de attól még nem biztos, hogy gazdag lesz. Boldog viszont lehet.

Nagyon korlátolt világnézetre utal és káros, ha a sikerességet pénzben mérjük, és azt gondoljuk, egy bolti eladó kevésbé „értékes”, mint mondjuk egy csúcsbankár. Ha valaki szereti azt, amit csinál, akkor vélhetőleg jól is csinálja. Arra kéne törekedni, hogy mindenki megtalálja, ő miben jó, plusz minden munkából meg lehessen élni. Akkor nem lenne ennyi pályatévesztett kókler, besavanyodott és rosszindulatú ember.

„Válassz olyan munkát, amit szeretsz csinálni, és soha életedben nem kell dolgoznod” – mondta Konfuciusz. S valóban, nem volna mindenki kiegyensúlyozottabb, ha ennek megfelelően élhetne?

"alakítsa tehát eszerint az életét, a tanulmányait, a kreativitását, keresse az utját, miben jó, "

Még szerencse hogy számtalan orvosnak, ápolónak, mentősnek, óvónőnek, tanároknak tanítóknak nem ilyen pénzéhes, pénzközpontú ember volt az anyja/apja mert szépen néznénk ki nélkülük...

De örülök neki hogy számodra ők is csak "elb.szott életűek", mert nem keresnek milliókat, cserébe életeket mentenek naponta, és a kis emberpalánták fejlődéséért felelősek...Na de hát mi ez, smafu...

Le kéne már akadni erről a tanuljál, és akkor majd de jó lesz neked, meg gazdag leszel dologról. Számos értelmiségi ember van, aki tanult dolgozik a szakmájában amit szeret, amiben jó, ami kitölti a napjait, de az a szakma nem tartozik azok közé amivel szanaszét keresed magad. Ebben mit nehéz felfogni, fogalmam nincs. Mondjuk arról sincs hogy te mit mászol bele mások életébe, mit törődsz te azzal mennyi pénzzel boldogok.

Ha meg valaki direktbe bolti eladó, mert neki úgy jó és abban leli örömét abba sincs semmi beleszólásod.

Ez a mentalitás szocialista rendszerből megmaradt hagyaték. Szerinted miért van töretlen népszerűsége a jelenlegi rendszernek is? Szlovákiában meg 1500 euró feletti fizetésért sztrájkolnak.

A pénz boldogítását úgy értelmezik a csökkentett értelmiséggel rendelkező emberek (mint ahogy láthatod itt pár kommentelő is), hogy a fizikai pénz az asztalon boldoggá tesz, vagy a sok 0 a számládon. Az anyagilag független élet tesz boldoggá.

És ne mondja nekem senki sem, hogy ha valaki nem top szakember a szakmájában, bármi is legyen az, akkor szegényesen él.

A bolti eladó pont rossz példa, mert egy top értékesítő ki fog tűnni, és a kereskedelemben k_rvasok pénz van...

"Osz ez kit érdekel?",

Akkor minek válaszolsz?

Én nem értem miért kell ezen vitázni. Van, aki kiköltözik az erdő közepébe, mert nem fontos neki a pénz, és amiket megvehetne rajta.

Mást teljesen kielégít a hétköznapi élet. Én sosem vágytam nagyobb házra, jobb autóra, óriás tartalékra, hogy atombunkert èpítsek a szeretteimnek.

Nem tudom mit jelent a pénzügyi szabadság, csak tippeltem, ezek szerint rosszul. Amennyiben azt jelenti, hogy az ember tudja magának azt az életszínvonalat biztosítani, amire vágyik, akkor fenntartom, hogy nem fontos, nem kaphatunk meg mindent, amire vágyunk, szerintem a pénz egy normál értékrendnél középtájon kap helyet, valahol az áhított megjelenés mellett.

Minden más, mint a szeretet, egészség, anyagi és érzelmi biztonság, önmegvalósítás meg ilyesmik beelőzik.

Írd már le kérdező, hogy mire gondolsz pontosan, mi a pénzügyi szabadság!