A fígyelmetlenségem miatt esett le a babánk, a férjem így reagált, ez belefér?

15-ös vagyok (többek között). 5 éves a nagyobb, 3 a kisebb. SOHA, még egyszer írom: SOHA nem estek le az ágyról. Tudod miért nem? Azért, mert nem hagytam ott, egy pillanatra sem, sem a közepén, sem sehogyan, egy percre sem. Wc-re kell menni? Na vajon mire van a kiságy meg a járóka? Nem csak arra, hogy büntesd vele, ha "rossz", mert ugye például erre itt sokan előszeretettel használják.

Ha hirtelen arrébb kellett mennem, akkor borzasztóan egyszerű volt a dolog: ha tudtam vittem őket magammal, ha nem, akkor kiságy, járóka, hempergő a földön ahonnan már nem tud lejjebb esni, vagy valaki kezébe nyomtam. De olyan nem volt, hogy "csak egy pillanatra", mert nekem ennél mind a kettő többet ért.

De nem csak az ágyról nem estek le. Nálunk kb másfél éves korukig olyan nagyobb esés sem következett be. Amíg annyira kicsik voltak, hogy egy egyszerű esés is végzetes lehet rájuk nézve, addig igenis egymás s*ggében voltunk. Én sem élveztem, de számomra például elképzelhetetlen, amit itt írtak, hogy aranyosan aludt, hát nem tették át a kiságyba. Biztosan aranyosan sírt is. De te Jó Ég...

Nem azt mondom, hogy mindent ki lehet vagy ki kell védeni. De ennyi idősen, annyira kell rájuk vigyázni mint a hímes tojásra, nincsen olyan, hogy "csak egy pillanat", meg "túléli, más is esik". Sőt, azt gondolom, hogy ami ennyire evidens, hogy balesettel végződhet, azt igenis meg kell próbálni kivédeni. Könyörgöm, hónapos babákról beszélünk, nem kisgyerekekről. Az én 3 évesem annak ellenére, hogy nem esett sokat míg picike volt, ma éppen hogy nem egy mindenért sírós gyerek. Nekiszalad valaminek, és megy tovább, nem rinyál. Nyilván most már annyira nem veszélyes egy esés. Leteszi a kezét, a fenekét, nem pedig védtelenül zuhan például a fejére. De egy ilyen picinek esélye sincsen kivédeni vagy tompítani. Na ez a különbség egy tehetetlen BABA és egy kisgyerek között.

A tobbiek arra akarnak utalni, azzal h kerdezik pontosan hogyan is tortent, h valojaban a ferjednek nem az elso cselekvese volt az h megutott. Elobb elvette a babat, aztan utott, ergo, nem az elso, hirtelen felindulasbol tette. Ezt akarjak sugallni neked a tobbiek, vagyis, a termeszeteben benne van az agresszio.

Nem vagyok ra buszke, de nekem is mindket gyerekem leesett az agyrol mikor babak voltak.

A fiam a puha szonyegre, a kanaperol, a lanyom viszont a hintaagyrol, ami alatt ko volt! Pedig ott ultem mellette. :'( meg most sem ertem h tortent a dolog. Hala a jo egnek semmi bajuk nem lett.

De pl. Olyan balesetuk is volt mar, h a fiam kiranditotta a lanyom konyoket, mikor o epp az apja oleben ult. Na akkor rohantunk az ugyeletre!

Sosem hibaztattuk egymast, de mindketten hibaztattuk sajat magunkat.

A hasonlo szitukban, ha majd baleset tortenik probald meg megorizni a hidegvered, mar csak azert is, h a ferjed ne keruljon olyan allapotba, h meg egyszer eljarjon a keze. Most mar tudod mire kepes ha ketsegbeesik, tudatosan keruld! Ez a gyermekednek is jobb lesz, ha latja rajtad h nincs akkora baj, o sem fog sokaig sirni egy-egy baleset alkalmaval.

Mert balesetek tortenni fognak am! Folyamatosan!

Egyebkent en nem tudom h meg tudnam e bocsatani h kezet emelt ram.... Sajnalom! :-(

Elobb elvette a babat, aztan utott, ergo, nem az elso, hirtelen felindulasbol tette.

Aha... Soha senkit nem ütöttem meg, de igenis van helyzet, amikor nem kell túlgondolni. A kettő közt eltelt két mp? Azta, tényleg lehiggadhatott. Ennyi hülye egy rakáson...

Én is a gyerekem 9 hónapos koráig mindenkit ki tudtam volna nyírni, mert nem figyeltek a gyerekre, mikor rájuk volt bízva, és sérülés lett belőle. De senkit nem ütöttem meg. Aztán velem is megtörtént, azóta kicsit elnézőbb vagyok, de így tudom kik azok, akikre nem szabad bízni, mert nem feleannyira sem figyelnek, mint én.

9 hónapos volt, ketten ültünk a nagyágyon, nyílt az ajtó, gyorsan a ruhámért kaptam, hogy takarjam magam(csak bugyiban voltam), nem tudtam ki jöhetett. Későn vettem észre, hogy megindult abban a pillanatban. A lábát még el tudtam kapni, de a feje búbja a padlón koppant, az ágy szélén lógott le.

Azért nem a földön játszottunk, mert a rugós matraccal rugóztam, ő meg élvezte a ritmust.

Nem normális, aki indulatból üt, anyám is ilyen, addig sikerült eljutnia, hogy felemeli a kezét de a mozdulatot félbehagyja. Ezt is csak azért, mert megmondtam, ha egyszer is megüti, többet nem látja az unokáját.

Szerintem hagyd ott, még csak 5 hós a gyerek, másfél éves korára naponta lesz olyan helyzet, hogy életveszélybe kerül, nem foghatja mindig erre a férjed az ütést.

Úgysem hagyod el ennyiért, de kb egy év múlva gondolj majd erre a kérdésre, mikor a gyerek az ablakba mászik, a konnektorhoz nyúl, félrenyel, megindul a lépcsőn lefelé, vagy felmászik a polcra, esetleg a tűzhelyre.

Még nem ütött meg egy exem sem, de egyszer az egyik olyan idegbeteg volt, hogy úgy éreztem nem sokon múlik. Többet nem tudtam vele normálisan viselkedni, tartottam tőle, valami felborult.. elhagytam.

41-es:

Egy szóval nem írtam,hogy az ágyon hagytam...

Lent volt a földön,megpróbált felállni,de

elesett...

Képzeld,ez 2 éve volt és még él,semmi baja

nincsen.

Elhiheted,amikor kicsi voltam,anyukám nem

loholt mindig a nyomomban,estem is nagyokat,kaptam agyrázkódást,tört el a kezem stb. és nem azért,mert anyukám felelőtlen volt!

Mindenkivel történnek ilyen kisebb balesetek,ha nem is kiskorban,de később biztosan.

És igazából örülök is neki,hogy nem voltam a széltől is óvva és a fiamat se szeretném egy anyámasszony katonájának nevelni,akivel

soha semmi nem történik,vagy ha mégis elesik nem kezd azonnal pánikolni és sírni,

hanem feláll és megy tovább...

Naggyoon érdekes hogy 1-2 hónapja ugyanez a sztori csak ott a babahordozóból esett ki a gyerek anyuka miatt és ott is halálosan megfenyegette a férje miatta hogy megöli ha baja lesz -.-

Annyi ott ütés nem volt, de még a kor is stimmel a babánál.

Ennyire utálod a férjed vagy minek találsz ki ilyeneket?

Számomra még mindig az jön le, h ahelyett h megnézze mi van a gyerekkel, vagy megnyugtassa, inkább megütött.

Nekem nem ez lenne/volt hasonló esetben a reakcióm.

Pl ha leesne a gyerek a csúszdáról, nem azt nézném ki lökte le, hanem vele foglalkoznék.

Azt h te mekkora hükyeslget csinéktál azzal h 1méterre ellépték a gyerek mellől még az ágyon volt, nem vitatom. Nem tudhatom h a te 5 hósod mekkora körbeszaltót ugrik helyből az ágy közepéről