Azt kéri a párom hogy ha megszületik a gyerek, aludjak vele külön szobában mert ő nem akar éjjelente felébredni a sírásra. Csak szerintem önző kérés?

Annak ellenére hogy megértem, ha extra felelős munkája van (mások élete múlik rajta, mert hivatásos sofőr vagy szívsebész... stb.),

de tény, hogy nem vállaltam volna a férjemmel gyereket, ha így állt volna hozzá a kezdetektől, mert ez előrevetíti, hogy SOHA nem fog kelni hozzá.

Akkor se ha már a kimerülés szélén állsz és akkor se, ha már rég visszamentél dolgozni és neked is pont ugyanannyi "jogod" lenne a pihentető alváshoz.

De, nagyon önző. Egy egész nap sírós kisbabával te sem fogsz többet pihenni napközben, mint ő, szóval ennyit arról, hogy "mert ő korán kel".

Ez a gyerek a KETTŐTÖKÉ. Még meg sem született, de ő már eldöntötte, hogy nyűg lesz, és külön szobába kell mennetek. Ha már három hete nem aludt volna, és akkor kérne ilyet, talán megértem, de most? Így?

De, nagyon önző, és készülhetsz, hogy minden feladat a tiéd lesz.

Nálunk nem merült fel ilyen probléma, mert a szülői háló szülői maradt, a gyerekszobát meg "elfoglalta a gyerek.

Nekem nem jutott eszembe ilyen, hogy a dolgozó férjem mellé fektessek egy újszülöttet.

Nem is egészséges, a ti ágymatracotok kis eséllyel jó a babának (nem véletlenül javasolnak kókuszmatracot a kiságyba), és az ágyneműt sem véletlenül nem teszünk babaágyba. Ja, a ráfekvésről nem is beszélve.

Valakinek biztos jó a kényelem, hogy csak rá kell fordulni a gyerekre félálomba, és cicit dugni a szájába, én inkább mindig átmentem hozzá ha sírt, és ülve szoptattam, illetve ringatva énekelve altattam vissza.

Nem hiszem, hogy ettől rossz anya lennék.

Férjem meg tudott nyugodtan aludni, 14 órában dolgozott, ráfért a pihenés.

"Egy egész nap sírós kisbabával te sem fogsz többet pihenni napközben, mint ő, szóval ennyit arról, hogy "mert ő korán kel". "

Azért valljuk be, egy kisbaba nem egész nap sír, elég sokat alszik napközben is, amikor anyuka is aludhat, de apuka nem a munkahelyén...

Én csak első két hétben ébredtem fel a babára, utána csak mikor hosszan és nagyon sírt. Ha nagyon fáradt voltam előfordult, hogy külön aludtam de azért általában együtt alszunk hárman.

De olyan is volt amikor a feleségem volt nagyon kimerült és én sétálgattam a babával az éjszaka közepén.