Nektek mi a véleményetek arról az anyukáról aki?
Nektek mi a véleményetek arról az anyukáról aki
úgy vállal gyereket hogy szeretne meg tervezi is,
aztán az ember mást sem hall tőle a várandósság 9 hónapja alatt mint folyamatos panaszkodást hogy milyen nehéz meg hasonlók,
aztán meg mikor megszületik még-inkább hogy sokat sír és szinte alig alszanak (ők a szülők) és milyen fáradtak hüp-hüp, meg hogy már mennyibe van a gyerek stb...???
Szóval, röviden, csak én rühellem az ilyen szülőket akik teszik a szépet hogy ők gyereket akarnak vállalni aztán meg mást sem lehet hallani csak hogy panaszkodnak?
Hát ha nem tudja hogy mit vállal be akkor minek vállalja be? Miért nem méri fel mivel jár és mik a kockázatok?
Ha bárki fejjel megy a falnak mi a fenének kell utána panaszkodnia hogy "jaj de fáj a fejem" ???
Ti értitek az ilyet?
Mi a véleményetek róla?
------
u.i.
ismételten mondanám, nem az ellen szólok ha véletlenül becsúszik és az ember nem készült fel rá, bár az is felelőtlenség de néha megesik védekezés mellett is, én arról beszélek amikor tudatosan vállalják aztán mégis csak a sírás megy a kedves anyuka-apuka részéről...
Ez épp olyan mint ha én klasszikus példával élve a kútba ugranék aztán sopánkodnék hogy jaj de összetörtem magam.
Ha kútba ugrasz, tudod, mire számíts. Pontosan tudod. Sok tényező nem befolyásolja.
Szánalmas vagy. (mondom ezt problémamentes terhességgel, hat hetesen éjjel 10 órát alvó gyerekkel, tényleg semmi nyűgöm nem volt vele a 20 év alatt)
20!
Nagyszerű, hogy te így még tudod, meg tudod oldani. Más meg nem. Tudod,mindenkinek más a tűrés küszöbe, pont úgy, mint a fajdalomnal. Te könnyebben viseled, más meg nehezebben. Ez nem azt jelenti, hogy te hiperszupercsoda anya vagy, a másik meg egy rakás xar, csak azt, hogy máshogy élitek meg. Nekem pl nehéz terhessegem volt, ráadásul egyedül is maradtam, a gyerek se volt épp minta baba, de nem panaszkodtam, nem olyan a természetem. De az se zavart egy cseppet sem, ha más meg nekem panaszkodott.
Kerdező. Te pont olyan vagy mint a férjem huga.
Najó, nem, de esküszöm ha nem irtad vna h gyereked van, azt hinnem ő vagy.
Ő egy harminc-x eves besavanyodott vénlány akinek nem hogy gyereke de pasija se és állandóan a terhes nőket szapulja, mert azok ezt a szitut maguknak okozták.
Neki is hányni kell a terhes nőktől...
Szerintem ő azért csinálja mert gyakorlatilag a korosztalyaban nincs mar senki akivel bulizhat-ihat és a kutyát nem erdekel mar, hogy ő épp hol csúszott-mászott a hétvégén.
Nekem az a véleményem, hogy ha valaki akar nyavajogja vegig a 40 hetet ha tervezte ha nem. Joga hozzá ahogy neked is, hogy te fujjoghatsz erre.
Azt senki nem tervezi, hogy komplikaciói leszenek. Vagy beteg lesz a babaja stb stb. Leírták előttem. Ettől még ha szar ha fáj ha nyom ha aggasztó a világ legszebb dolga.
Sajnálom akit ez bánt, főleg ha nő és szült.
Nyávoghattál vna te is, örülj ha neked nem volt miért.
Az meg külön intelligenciára vall tőled, hogy leírtad ezeket a mondatokat a gyerekvallalassal kapcsolatban:
"szépen csendben tűri a magának kavart sz@rt? "
"mit sajnáltatja magát ha magának csinálja a hülyeséget? "
A szarkeverés = gyermekvállalás?
Csinalja a hülyeséget szintén?
Most komolyan?!?!
Nem, nem gondolom, hogy szuperanya vagyok attól, hogy nem akadok ki előre sejthető dolgokon. Szerintem alap, hogy az ember átgondolja, tájékozódik arról, mit készül vállalni.
Amúgy csak egy kérdés: ha te egyszerűen NEM BÍROD 4-5 óra alvással, mi a terved arra az esetre, ha a gyereked ennyit, vagy ennyit sem hagy aludni? Visszaviszed? Igen, tudom, ott van apa is, de ha szoptatsz, úgyis fel kell kelned, azt nem tudja helyetted megoldani. Szóval ilyenkor mi van? Na ugye, hogy mégis ki lehet bírni. Különben azelőtt én is 11-12 órákat aludtam, dehát a muszáj nagy úr, mindent meg lehet szokni, ha nincs más választásod. Attól meg, hogy nyígsz, és belemerülsz az önsajnálatba, valójában nehezebb lesz, nem könnyebb.
20as voltam
Butaság amit írsz kérdező. Mi tudatosan vállatuk a picinket, sőt lélekben felkészültem, h aztán nem lesz habos babos maga a terhesség, hiszen nem véletlenül terhességnek hívják, de amikor benne van az ember és annyit hánysz, h 3-4kilót fogytál plusz szinte minden 2.héten olyan migrénes fejfájásod van, h megmozdulni nem tudsz, mert úgy érzed, h belehalsz vagy amikor az önbecsülésedet félre rakod és szégyenedbe segítséget kérsz, mert már lehajolni is nehéz akkor nebaaaaaszamegakuuurvaélet, h párszor neengedje meg magának az ember lánya, h panaszkodjon. Akárkinek az ember azért nem panaszkodik. Én olyankor olyan lelki fröcsöt kaptam (férjemtől, barátnőmtől vagy ép anyósomtól) , h úgy éreztem utána magam, h megtudnám váltani a világot.
Kedves kérdező, te gondolom soha nem szóktál panaszkodni igaz? Mondjuk munkahelyi sterssz vagy kevés fizetés párkapcsolati problémák miatt? gondolom azért szoktál pedig tudod, h mit válaltál.
Azt meg undorítónak találom, h itt fröcsögsz, h valaki panaszkodott neked.. Ha ennyire nem érdekel akkor nyissd ki a kicsi szád és mond meg annak az embernek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!