Mennyit pocsékolunk a gyerek mobiljára?

Olvastam egy hírt az Index Mindeközben rovatában.

[link]

Közben pedig eszembe jutott, milyen gáz az, amikor már kisgyerekkorban elkezdődik a gyerekek mobileszközöktől való függővé tétele, amire a szülők legfőbb érve mindig az, hogy "dehát mindig el tudjuk érni". Erre pedig pont a fenti ügy kimenetele egy szép kis ellenpélda, hogy bár bekövetkezett minden szülő rémálma, messzi idegen városba került a gyerek tökegyedül, mégis egy karcolás nélkül megúszta, mert ugyebár van egy Rendőrség nevű, állami pénzből fenntartott szervezet, melynek az (is) a feladata, hogy a szülők rémálmainak bekövetkeztekor intézkedjen, illetve hogy a közbiztonságot garantálni igyekezzék.

Szöget ütött a fejemben az is, hogy szeretném összeszámolni a Magyarországon egy év alatt összesen elköltött pénzt (okos)telefonkészülékre, feltöltőkártyákra, előfizetéses telefonszámlára, telefon áruhitelére, hűségnyilatkozatra stb. legalább nagyságrendileg, majd feltenni a kérdést, hogy vajon ha ezeket a pénzeket országosan közbiztonságra (helyi polgárőrségre, rendőrségre stb.) költenénk, vajon élhetnénk-e olyan utópiában, melyben egy otthonától idegen városba keveredő gyerek 10-ből 10-szer megússza a kalandját karcolás nélkül, de akár iskolába, táborokba stb. is el lehet engedni fejlődésmániás kütyük nélkül.

Odáig rendben van, hogy kevés a gyerek, viszont ezek a gyerekek (10-18 éves korig) legtöbbször a legdrágább mobilokat is megkapják, ájfont, aktuális Samsung Galaxy csúcsmodellt 200 ezerért. Utcán, buszon, minden egyéb helyeken csupa zsírúj modelleket látni tiniék kezében. Nyilván valakinek csak a húszezres akciózott modell jut, de arra is fizetni kell nem kevés telefonszámlát, ha kölökék az okos funkciókat is ki akarják használni, ha Messenger-ezgetni, lájkolgatni támad kedvük.

"Egyebkent itt is feltehetoleg -legalabb reszben- mobil segitett a problema megoldasaban, legfeljebb a szuloe es a rendore (a vegen meg persze a radio)."

Amit ugyanúgy megoldott volna egy vezetékes telefon is, de inkább maradjunk a gyerekek mobiljánál. Az anyukától egyelőre még nem sajnálom. :P

A telefonjaidat kínai rabszolgák gyártották le, afrikai hadurak bányáiban bányászott nyersanyagból, ahol gyerekeket dolgoztattak embertelen körülmények között. Támogattad a globális nagytőkét, profitmultiékat, mobilszolgáltatóékat és csak utolsó sorban járultál hozzá egy vagy több, normális életszínvonalon élő honfitársad megélhetéséhez.

Véleményem szerint pedig az a velejéig demagóg (és birkatársadalomhoz vezető) "népszokás", hogy csinálnak egy gyereket "csak azért, hogy legyen" vagy mert "ez a társadalmi elvárás", és hagyják hogy a média, az okostelefon, meg a tévé nevelje fel.

Aki gyerekvállalásra adja a fejét, annak számolnia kell azzal, hogy a gyerek bizony sok pénzbe és sok időbe kerül. Ha ezt nem képes vagy nem hajlandó vállalni, akkor ne vállaljon gyereket. Ennyi. Így is túl vagyunk népesedve, nem kell annyi ember. Minőségi gyereknemzés kell, nem mennyiségi, hogy aztán a 80% gazdasági rabszolga, drogos, meg elveszett lélek legyen.

Azoknak kéne sok gyereket vállalniuk, akik egzisztenciálisan és lelkileg is alkalmasak erre a feladatra és nem hívják a babysittert, vagy ültetik be a gép elé, mert "sok a dolgom".

Máskülönben a gyerek szeretethiányos lesz, amiből következik a depresszió, a bizonyítási kényszer, a munkamánia, a rohanás, a fejlődésmánia, tehát végső soron a világ pusztuálsa.

Azoknak nem kéne egyáltalán gyereket vállalniuk (se sokat se keveset), akik sem egzisztenciálisan, sem lelkileg nem képesek megadni neki egy egészséges életszínvonalat.

A népesség nem baj, ha fogy. Ez azt is jelenti, hogy leszokóban vagyunk a "jaj legyen gyerekünk mert ez az élet rendje" marhaságról. Szerencsére. Nem kell erőltetni a növekedést. 6 millió ember az ideális Magyarország területére. Budapestet fel kell számolni, mert élhetetlen. Kis falvakat kell létrehozni, lokalizált gazdaságokkal.