Ti mit vártok el a férjetektől ha már van gyereketek?

#11

Édes kis tündérem, te! :)))

Elemi matematika: ha a pasija dolgozik napi 8-10 órát, a csaj meg 24-et, akkor ki dolgozik többet? Hm?

Egyébként peched van, kisfiam: egy évet a férjem volt otthon a gyerekekkel, egyet pedig én. és egyikünk sem volt soha akkora sudribukó, ható sutyerák, hogy emiatt a saját családjával ne foglalkozott volna amennyit csak bírt, s ne végezte volna a házimunkát is, ezzel tolva a saját szekerét.

Ja, 8-as voltam. Szívesen, kisfiam.

Sokat küzdöttem ezzel én is.Nyilván egy idő után megértette,hogy nekem is szükségem van kis időre,hogy regenerálódjak,pedig a férjem az a tipikus férfi,az apja így nevelte.Igen amíg csak te vagy otthon,megcsinálod a dolgod.De ha ketten vagytok,akkor is vannak dolgok,amiket csinálni kell,abban nehogy már ne vegyen részt.Én 2 picivel is voltam otthon nemrèg és sokat küzdöttem,hogy igenis én is ember vagyok,tessék valamit neki is csinálni.Háztartásban nem segített soha,nem is várom el,de igenis foglalkozhat a gyerekkel és igenis vigyázhat rá,mert nekem is van dolgom,amit egyedül akarok elintézni.

Mostmár dolgozom,de azt is csak úgy tudok,hogy ő is viszi néha a gyerekeket oviba,bölcsibe,vagy ő is táppénzezik ha betegek.Nehezen,de megértette,és végre kezd felnőni a feladathoz.Úgyhogy próbáld ezt kialakítani,megbeszélni vele,ha kell 100szor.De azt is mondd neki,hogyan lenne jobb.Kitartás!

Mi a ferjemmel mindent csinalunk mindketten a haztartasban, mert kozos a lakas, a gyerek, a mosott ruhak, az etel, stb.

De en sosem tekintettem magamra ugy, mint szegeny agyinhajszolt 24 oraban gyereketnevelo anyukara. A gyerek eleve napi (osszesitve) 14-15 orat alszik. Amikor fent van, akkor a jatszoterezes, allatkakkal babozas, mesekonyvezes, szamomra NEM egy kemeny melo. A napbol ha osszeadom az effektiv munkat mint htb asszonyka, mosogatassal, fozessel (amit ugye eleg 2-3 naponta ha van eszed), mosogepbe ruhabedobalas, gombnyomas, ruhakiszedes, baba peluscsereje, etetese, hat bakker 3 egesz orat nem tesz ki. Ez hol 24 oras kemeny anyuka-munka?? :) :)

Takaritas, bevasarlas mindig szombat delelott tortenik EGYUTT. Lehet hogy en vagyok tul gyors es nem toszakodok el egy mosogatassal ket oran keresztul, vagy fura vagyok mert nekem a babaval valo jatek nem munka, es szerencsem is van mert a ferjem abszolut hazias :)

Mi megbeszéltük, hogy úgy vállaljuk a gyereket, ha mindketten maximálisan részt veszünk a gondozásában és külön megkértem, hogy a szokottnál jobban figyeljünk mindketten a tisztaságra (pl. ha már kúszik-mászik a baba, ne legyen halogatva a porszívózás, felmosás). De a helyzet csak romlott, mióta megszületett. Eddig még ketten toltuk a háztartást, most már mindenre csak én vagyok. Eddig figyeltünk, hogy felnőtt módjára intézzük a dolgunkat magunk után, most már nekem kell feltörölni utána a fürdőben, ha zuhanyozott, én viszem ki a tányérját, ha nem szeretném, hogy hetekig a szobában rohadjon. Külön kérvényeznem kell, hogy elmosogasson néha, mert magától nem tűnik fel neki a halom koszos edény. De sokszor az is napok kérdése, hogy nekilásson, úgyhogy legtöbbször nem várom meg és én mosom el.

A gyerekkel játszik, foglalkozik, szórakoztatja, el is altatja, ha kell. De nem fürdeti, öltözteti, tisztába sosem teszi.

4 évet töltöttem otthon két kiskorkülönbséggel született gyermekemmel. Bizony kemény meló az! A Velük való foglalkozás, a közös játék persze óriási öröm, ezt én is így érzem, de sokszor az is leszívja az agyat. Életem leggyönyörűbb, egyben a legkimerítőbb 4 éve volt ez, főleg azok az időszakok, amikor a férjem karrierépítés miatt sokat volt távol.

A kérdésre válaszolva: ha itthon van, ketten ügyes munkamegosztásban végezzük a feladatokat. Mivel munkába menet én viszem, majd délután én hozom a gyerekeket az oviból, bölcsiből (a munkahelyem közvetlen szomszédságában van az ovi, bölcsi), az estét együtt töltjük, és a férjem nagyon is aktívan kiveszi a részét a teendőkből. Hazaérkezés után közös játék van kb. 7-ig, a férjem is velünk bolondozik, majd én viszem a gyerekeket fürdeni. Míg fürdenek, én elpakolom az aznapi ruhákat, kikészítem a másnapiakat, mindenki másnapi motyóját összekészítem, a férjem pedig eközben vacsorát csinál. Aztán közösen vesszük ki a gyerkőcöket, én a fiunkat, a férjem a lányunkat készíti. Közös vacsi után közös fogmosás, majd én altatok. Szval nagyjából minden közös.

A házimunkából is nagyon kiveszi a részét, mert (saját elmondása szerint) kikapcsolja. Hétvégenként ha nagytakarításra kerül a sor, én lelépek a gyerekekkel, Ő pedig kitakarít. Ez szerintem elég fair. Két ilyen kisgyermekkel mondjuk egyedül játszóházazni, mindkettőt szemmel tartani, aktívan játszani Velük, megoldani a konfliktusaikat van olyan kemény meló, mint kinyalni a konyhát, fürdőt, vécét, plusz felporszívózni egy átlag méretű lakást.

Ez a kérdés is lemegy heti 1x.

😊

Birom! Aki nem elégedett nyissa ki a száját! Aki nem képes rá igyon rá hideg vizet. Aki hagyja magat hogy elnyomják meg is érdemli. A ferfiak még mindig abban élnek hogy nekik mindig többet lehet maj mert ők tartják magukat a keresőnek meg az "úrnak"!

Ez a kocsikázás is azt mutatja hogy ezt hiszi a ferj.

Öreg hiba! Le kell szállitani a földre ha neked ugyan olyan vagy majdnem olyan kereseted van mint neki mert semmivel sem több mint te.

Tehát fogd meg magad es ne alárendeltként menj fürdeni vagy a boltba hanem csak menj mert egyenrangú felek vagytok! Ezt ne felejtsd el!

Ha kiszolgáltatott helyzerben vagy hogy nem keresel semmi csak ő akkor sincs joga húzni a száját arra mert te fürdeni akarsz.

Ha meg nem tetszik neki add oda a listát és mond meg akkor kocsikázz a boltba mert annak legalább értelme van és nem feleslegesen égeted el a benzint.😊

Valaki már írta, hogy nem tudja, mi olyan kemény meló ezen. Hát én sem :D igaz, cdak egy gyerekem van, nyáron lesz 2 éves. Viszont én 2 hetes kora óta dolgozom mellőle itthonról. Eleinte kevesebbet, kb részmunkaidősen, most már sokat. És ezt is megoldom anélkül, hogy egyfolytában magamat sajnálnám. Nincs ledőlök egy kicsit, mikor alszik délután, mert akkor melózok, meg este, fektetés után, hogy ne tőle vegyem el az időt. Éjfél előtt sosem fekszem le, de 7kor kezdődik a nap.

Bocsi, majd lehet nyomkodni a piros kezecskét, de én komolyan nem értem, hogy mi olyan nagyon megterhelő azon, hogy rendet raksz, takarítgatsz, főzöl, hetente egyszer lezavarsz egy nagyobb takarítást, és játszol a gyerekeddel. Decemberben volt két hét év végén, mikor nem kellett dolgoznom, és csak ezeket csináltam. Kiolvastam 3 könyvet, horgoltam egy csomót, amikor meg a lányom nem aludt, vele játszottam vagy sétáltunk, annyi időm volt, mint máskor soha. És nem, nem pont könnyű eset ám a kisasszony, dackorszakos, borzasztó alvó, még mindig kel 5-6x éjszaka, és iszonyú anyás, folyton felkéredzkedik, jön utánam a wc-re is stb. De még így is nagyon lazák a napok, ha dolgoznom épp nem kell. Szóval én nagyon nem értem, hogy miben lehet olyan hihetetlenül elfáradni, ha semmi más dolgod nincs, mint a gyerek meg a lakás.

Hogy a kérdésre is válaszoljak, alap, hogy a férjemé is a gyerek, tehát ugyanúgy pelenkázza, öltözteti, eteti stb mint én, és ha dolgom van, ő pedig ráér, átveszi. Ez mondjuk neki is magától értetődő, és neü teher neki a saját gyereke. A házimunkát is csinálja, ha otthon van, bár igaz, mivel én is dolgozom, ő nem mondhatja azt, hogy nekem csak ennyi a dolgom (akkor se mondaná). A hétköznapokban ettől függetlenül megoldom egyedül is, mire ő hazaér, már nem igazán van házimunka, inkább a gyerekkel foglalkozik. Magától, mert szereti, és szívesen van vele.

Eléggé kiegyensúlyozott volt a munkamegosztás. Tápszeres volt a kezdetektől, beosztottuk, hogy ki melyik nap éjszakás vele. Aztán szerencsére 2 hónapos korától átaludta az éjszakát.

A házimunkákban, stb mindkettőnknek van nemszeretem típus, azt a másik csinálja. Ő nem szeret felmosni, én nem szeretek porszívózni. Ő nem szeret teregetni, én meg ruhákat elpakolni.

Mivel vadászkutya szaglásom van, ha mindketten itthon vagyunk, akkor ajándékcsomagos pelenkát csak ő cserél. Viszont ő nem hajlandó levágni a körmét, azt csak én csinálom.

Így kiegyensúlyozottnak érzem a dolgot. Főzés esetén is bizonyos ételeket én tudok jobban elkészíteni, másokat ő.