Anyukák, apukák! Amennyiben terveztétek a gyermeke (ei) teket, kíváncsi lennék, mi volt az eredeti indíttatásotok a gyermekvállalásra?

Mert szerettünk volna. Azért,mert ők az életünk értelmei. Nekünk ez öröm,nem bulizni még 30-40évesen is. Mi mielőbb vállaljuk amennyit szeretnénk és velük akarjuk élvezni az életet,velük utazni,kirándulni,nem kettesben. Kettesben is leszünk persze,anyós vállalja a gyerekeket. Ketten vannak még,a pici 2,5hetes. November végén már egy mozi erejéig marad a mamával ő is,az a film hossza plusz az utazás oda-vissza egy-egy óra (nem egy városban élünk).

Ha picit nagyobb már,simán alszik is majd ott nélkülünk.

Sajnos sok esetben van jelen hogy a társadalom várja el, szülők, nagyszülők, testvérek, barátnők, feleségek és néha mind egyszerre aztán a férfiak kedve még annál is jobban elmegy a dologtól, mert ki akar olyan szerepet betölteni amit ráerőltetnek? Önszántából senki...Persze mehet a rokonsági propaganda hogy itt az ideje, minek halogatni és hasonlók, de ilyenkor mindig az jut eszembe hogy könnyen jár annak a szája aki távolról élvezheti a dolgot, de egyik sem vállalná át a nehezét, az anyagiak előteremtését és az álmatlan éjszakákat ami az elkövetkezendő 20-25 évben rám várna, persze nyilván más nyakára könnyebb feladatokat vállalni de egyben a világ egyik talán leginkább mocskos dolga!

Én nem akarok vállalni, részben nem érzem magam készen rá, részben pedig a társadalmi nyomás megutáltatta velem a gondolatát is. Teszem hozzá, nem vagyok bulizós 30-as 40-es de élvezem az életet és örülök hogy csak magamra és a páromra meg a szüleimre van gondom, néha az is épp elég stresszes.

Öregkoromra, ha megélem akkor is hogyan várhatnám el hogy bárki gondoskodhasson rólam mikor az ország/világ nagy része magáról is alig tud sajnos gondoskodni, a hozzátartozók, rokonok mindig csak bajjal/nyűggel járnak nekem, az ismerőseimnek pedig hogy van-e vagy sincs nem igazán érdekel, nem majmolok senkit, aki örül neki hát örüljön de ennyi, az pedig hogy gyermekek által továbbélni, nos ez butaság, bármi is lesz nekünk a halál után már mindegy ki mit csinál, teljesen lényegtelen akkor már hogy egy embert vagy épp a rák ellenszerét hagytuk hátra az utókornak...

Terveztük, de nem volt konkrét "indíttatásunk". Eleve nagy családot szerettünk volna, gyerekekkel körbeülve az asztalt.

Szerintem inkább arra kell, hogy oka legyen valakinek, hogy ne legyen gyereke.