Pozitív császáros élmény van?

Szia, nekem programozott császárom volt, farfekvés miatt. Nem volt azért olyan szörnyű :) Maga a műtét maximum kellemetlen, én annyit éreztem, hogy cibálnak, az nem volt túl jó. A műtét után annyi rossz, hogy órákig nem tudsz mozogni, aztán amikor már kimegy az érzéstelenítő, és tudnál, akkor a fájdalomtól nem nagyon megy, és eléggé szétfekszed magad. Az első felkelés nagyon rossz, onnantól viszont én gyorsan összeszedtem magam. Délbe volt a műtét, másnap reggel átmentem a saját lábamon a gyermekágyra, és meg is kaptam 0-24-re a babámat, akit simán elláttam. Annyi volt még pár napig, hogy ha ültem vagy feküdtem, és utána felálltam, kicsit nehéz volt kiegyenesedni, illetve a hasizmot még 3-4 hétig nyilván annyira nem tudtam használni, a kezemmel segítettem magamnak felkeléskor pl. De a műtét másnapján simán mentem már ki a látogatókhoz, mire hazamentünk, mindent tudtam csinálni. Igazából annyi a lényeg, hogy ne hagyd el magad, az első nap szar, meg az első felkelés, de vegyél erőt magadon, kelj fel, sétálj picit (persze ne erőltesd túl magad). Ha nem hagyod el magad, hamarabb felépülsz.

Ja, és a rettegett varratszedést én pl. megúsztam, felszívódó varratom volt, dréncsövet nem tettek be. A heggel semmi gondom nem volt, gyorsan begyógyult. Most 8 hónap után már halványodik, alig észrevehetően szurkál egyet-egyet erős frontoknál, de amúgy semmi bajom nincs vele. Pedig járok tornázni, nyúzom a hasizmokat a gyerek 4 hónapos kora óta :)

Ja, és én se vajúdtam, a kislányom 9/10-es apgarral született, semmi baja nem volt, és nincs azóta se. Az altatásról annyit, hogy jut belőle a babának, ami nagyon nem jó, jobb ébren, hidd el. A spinális nem fáj, és azért ki lehet bírni a műtétet, nem vészes, nem fáj, max. kellemetlen. Nekem az egészben a legrosszabb amúgy a katéter volt, attól féltem is nagyon, örültem, mikor végre levették.

Császárnál egyetlen egy, ami nagyon rossz volt: a felkelés! A másodiknál viszont már tapasztalt voltam és hallgattam a nővérre. Mielőtt még felkeltem volna, elkezdtem bemozgatni magamat az ágyban(oldalra). Ez is fájt, de piciket mozogtam. Ezután simán felálltam:) Az elsőnél még tapasztalatlan voltam, nagy slunggal felálltam és rájöttem, hogy igen cifrán tudok káromkodni:)

Szóval óvatosan bemozgatni magadat (fejet nem szabad emelni!) Emellett a haskötő nagyon nagyon sok fájdalmat levesz. (chicco volt nekem, nagyon szorosra kell húzni, az a titka)

Az érzéstelenítésnél ijesztő, hogy nem érzed a lábadat. Ilyenkor tudatosítani kell, hogy ez egy átmeneti állapot, nem tart örökké:)