Nagy pocakkal és picibabával nem akarok utazni. Vélemény?

Hát ez csak rajtad múlik. Ha nem akarsz menni, mert kényelmetlen, érthető. Akkro majd megoldják a nagyszülők.

Engem nem zavart az utazás sosem, még 39 hetesen is 2 órás útra voltunk a kórháztól, persze a szülés nem akart beindulni, szépen kivárta a végét, de az sem érdekelt volna, ha távol indul be. Én valahogy semmihez nem ragaszkodtam, örültem, hogy megyünk.

A gyerekek is 3 hetes koruktól utaznak, a nagyik nálunk is 100 és 200km-re laknak, 2-3 napokra szoktunk menni, vagyis teljes hétvégére. Ha nem oda, akkor nyaraló 160km.re. Szóval én más vagyok, simán megyek két kicsivel is a világ végére is, de nekem nem volt kényelmetlen. Ha az lett volna, tuti nem megyek sehova.

Nekünk 3 gyerekünk van,és sokat jártam/járok külföldre(Bp.-Bécs,Bp.-Ljlubljana,Bp.-München).

Nekem ami furcsa:24. hetesen nagy pocak(mi lesz később?).Azt írod nem kényelmes a hosszú(ami szerintem kicsit se hosszú) autóút.A férjed nem hagy otthon se egyedül,se babával...miért?Az ördögtől való dolog?Vagy majd nem tudod Őket ellátni?Vagy félsz?Őszintén kérdezem,mert nem értem,és nem tudok azonosulni a dologgal.

Én hogyan csináltam?A férjem intézte a vállalkozását-momentán is,éppen Németországban fejleszt-én viszem/vittem a sajátomat.Bár a gyerekek már nagyobbak,de mindhármat egyedül intézem.Amikor kisebbek voltak is így volta(a legkisebb 3 hetes korától én kocsikáztam és vittem a nagyobbakat oviba,suliba,különórára).Mivel budapestiek vagyunk,ahhoz is kb. 25 perc kell,hogy a saját vállalkozásom telephelyére beérjek.Ezt megtettem 38 hetes terhesen,és 3 hetes újszülöttel is(nem maradtam bent,csak egy villám ellenőrzés volt).Nálunk sem betegesek a nagyszülők,csak dolgoznak,így szükséges a logisztika.Az egész megállapodás,megbeszélés kérdése.

Én tényleg őszintén kíváncsi vagyok.Azt írod nyom,fáj.Mi a vihar lesz később?Nem lehet,hogy ez csak kifogás?Gondolj arra,ha most ott lenne egy nagyobb gyerek(2,3,5,7 éves)akkor is megtehetnéd ezt?Hidd el nem,kicsit sem.

Szerintem amúgy is utálsz odamenni, csak most van mire hivatkozni.

A férjem szülei is messze laknak, 300 km. Rendszeresen látogattuk őket. A 26. héten temetésen is voltunk, ami ugye csak oda-vissza út, pihenés sincs. 32. héttől nem mehettem, mert onnantól veszélyeztetett voltam, feküdnöm kellett. De a férjem akkor is elment a szüleihez, meg a többi rokonhoz. Annyi, hogy nem kettőt aludt ott, hanem csak egyet. Amikor a kicsi megszületett, akkor is hazament egyszer, akkor volt osztálytalalkozóra. Nem tudom miért nem tud nélküled menni a párod. Nem beteg vagy, hanem kisbabát vársz...

Én jól bírtam a terhességet, egészen a 34. hétig. Három hetente vonatoztunk addig a szüleimhez, kb. 120 km-re, ott maradtunk egy napot és visszavonatoztunk még aznap.

Aztán a 34. hét óta már anyuék jönnek hozzánk (60 körüliek, mozgékonyak), mert a csontjaim nem bírják a terhet és az orvosomtól se merek olyan "messzire" kerülni, anyuék egy megyei jogú városban laknak ugyan, de nem szeretnék ott megszülni véletlenül sem a választott orvosom helyett, és a férjem nélkül (császárom lesz).

Az, hogy a baba után hogy lesz, nem tudom. Mi szeretnénk vele utazgatni az országban, később majd a világban, szeretném, ha megismerne más helyeket és embereket is. De, hogy ez a szülés után mennyivel jön el, még előre nem tudjuk.

Nem szabad hősködni, nekem mindig azt mondja az orvosom! Mozogni kell, ha valakinek nincsenek őrült fájdalmai, sőt még én is kimegyek naponta sétálni, de erőltetni semmit sem szabad. Te érzed, hogy hogy vagy!

37hkm

3 éve az első terhességem fel sem vettem.... most 32 hetes vagyok, sokkal nehezebb. Most nem vállalnám be az utazást, maximum 40 km-ig merészkedek, de mondjuk ezt még aktívan én vezetem....

Császár után viszonylag gyorsan felépültem, 6 héttel utána már mentünk a családhoz akkor még 200 km-re laktak, most közelebb vannak szerencsére.

Én tényleg nem vagyok hisztis, jol viselem, stb, de ha te úgy érzed nem vállalod be akkor ne tedd.

Mondjuk a klima dolog sztem megoldható, legalábbis mi este mentünk jöttünk, mikor már nem volt akkora hőség....

De gondolom a nagyszülők is megoldják....

Hú,azért van ám kifogás!

Császárba sem kell ám belehalni. Illetve jól írta valaki, mi lenne, ha lenne "nagyobb" gyerek. Nekem 4 hónapos a Kicsi, 4 éves a Nagy, és császárom volt. Már eleve a kórházban a Kicsit is megkaptam az első éjszaka után,hogy velem legyen 0-24-ben, itthon meg ugye itthon volt a Nagy. Nem haltam bele. Sőt, a kórházban is gond nélkül elláttam a Kicsit.

Vezetés! 37 hetesen még levezettem 240 km-ert, mert a férjem anyukáját orvoshoz vittem, a férjem pedig nem tudok eljönni a munkahelyéről. Abba sem haltam bele. Inkább legyél őszinte, hogy nincs kedved HOZZÁJUK menni. Mert gondolom,ha a férjed most előrukkolna egy vidéki wellnessel, vagy 3 napos prágai úttal, arra rábírnád venni magad.