Sok a panasz 4 éves fiamra az oviban, mit tegyek?
A történet ott kezdődik,hogy két hónappal ezelőtt meghalt édesanyám, a fiam imádott nagymamája. Szeptemberben kezdte az ovit (előtte volt bölcsis), októberben kistesója született. Az ovit eleve nem kedvelte meg, a bölcsit imádta.
Az egyik óvónő már többször szólt, hogy a fiam nagyon magába zárkózott, inkább egyedül játszik, mint a többiekkel, nehéz bevonni a közös játékokba. Illetve tegnap még azt is mondta,hogy nincs állóképessége hamar elfárad, és sokat elesik. A sok esésnek már az elején mondtam neki,hogy van oka, ugyanis hipotón izomzatú volt, Dévényre jártunk vele majdnem egy évig. Utána TSMT tornára, de azt egy idő után abbahagytuk, meg nem akarta a feladatokat csinálni, és kész horror lett az egész. A háziorvos szerint nem gond, ezt el kell fogadni, majd ha nagyobb lesz sportolnia kell valamit, de ő ilyen és kész.
Na már most, az én fiam otthon, folyamatosan pörög, nem hogy fáradékony lenne, meg sem áll. Ha vannak nálunk barátok gyerekei, velük eljátszik. Ha ovi után visszük sétálni a kistesót fut-szalad. Tény, látom,hogy nem szereti az ovit. De mivel én délelőtt itthonról dolgozom a kicsi mellett, nem tudok vele mit kezdeni.
A másik óvónő viszont mást mond. Nemrég a férjem nála kérdezett rá, ő azt mondta,hogy nagyon sok minden érte a gyereket két hónap leforgása alatt, ebből még egy sok lenne, nem,hogy ez a három. Meg,hogy ekkora korban nem minden gyerek játszik a másikkal, inkább még egymás mellett. Anyukák mondták,hogy ők is észrevették,hogy az egyik óvónéni mindenért szól, kicsit mintha "túllihegné" a dolgokat. De annyira rosszul esik, amikor ilyeneket mond, mert folyton azon agyalok,hogy "kínzom"-e a gyereket az ovival, van,hogy magányos-e ott. Valóban megváltozott a viselkedése, rosszabb, szófogadatlanabb lett, de tényleg elég sok minden érte, próbálunk türelmesek lenni. Még többet figyelünk rá, amióta megérkezett a tesó.
A férjem szerint hagyjuk még, majd megszokja az ovit, és azt sem érti,hogy miért nem egyet mond a két óvónő.
Nem tudom mit tegyek? Vigyem pszichológushoz?
elég sok problámát vélek felfedezni a családi háttérbe.
Gyermek emiat is válozhatott.
--Nagyszülö elvesztése Krizis a gyermek számára is lehet érdemes lenne napi szinten a maga is szinjén elmagyarázni mi is történt a nagyival ha kell akkor vond be az ovonöt vagy védönö vagy családsegitöt. hiszen fel kell dolgoznia
- Kistestvér születése ez is kriz számára hiszen ujdonság és ekkora eset az ovoda kezdés is. sok volt igy egyszerre a gyereknek
adj öbb idöt neki segits neki sokat
Tornára kell járatni mer ha most nem foglalkoztok vele ez viszájára fog elsülni iskolás korába. Ha egyszer elöirták akkor vinni kell.
utolso gondolat ami hozzáfüzök gyermeket emiatt ne emeld ki a az ovibol meg fogja szokni hiszen még csak 2.5 honap telt el. uj közeg meg kell szoknia.
pszichologus még nem ajánlok de ami iram mindenképp fogadd meg.
Köszi!
Igen, éppen ez az,hogy rengeteg "gond" volt mostanában. Csak a másik, idősebb óvónő nem terhel még vele, hiszen ad1: tudja,hogy azért nekem is van bajom, elég nehezen doglozom fel édesanyám elvesztését, ad2: ő szerinte is kell még idő. Csak a másik óvónő meg minden héten mond valamit.
kérjél segitsége akkor te is azér van a családsegitö hátha fel udjátok akkor közösen dolgozni a raumát és könnyebben tudtok tullendülni a kriziseken.
de valahol kezdjétek el mert min látod gyermek lelekére már kihatásra van.
Köszönöm!
Csak azt nem értem,hogy hogy viselkedhet ennyire másképp az oviban és itthon. Itthon tényleg nagyon élénk, be nem áll a szája stb.
Figyelmet rengeteget kap, minden családtag igyekszik az ő kedvében járni, meg a kicsivel most még sok "gond" nincs, eszik-alszik, így mi is tudunk a nagyra figyelni.
Abban lehet valami,hogy zavarja,hogy én a tesóval vagyok itthon. Bár,amikor bölcsis volt,akkor is többször dolgoztam itthonról, tudta is, és nem zavarta. A bölcsiben is cserfes volt, néha már le kellett lőni, annyit dumált. Ezért is furcsa nekem,hogy az oviban meg zárkózott. Hagyok még neki időt, aztán ha nem javul a helyzet elviszem dokihoz.
Még egy kérdés? Hogy vegyem rá a tornára? Anno azért hagytuk abba, mert egy-két feladatot szeretett és folyton azt akarta csinálni, a többit az istenért se. A 20 perces tornát, volt,hogy egy óra alatt tudtuk le, mert könyörögni kellett neki.
Nálunk meg pont az oviban értetlen, itthon meg normális. :)
És pont ugyanez, az egyik óvónő mindent túlreagál nálunk is. Nagyon rosszul esett, de a megoldás az lett, hogy nagyjából csak meghallgatom, és csinálom úgy, ahogy szeretném. A TSMT-t én folytatnám a helyedben. Szerintem hagyd a gyereket békén, beszélgessetek sokat a dolgairól, az őt érő eseményekről. Sokszor olyan apróságokat értenek félre és emiatt szoronganak, amire álmodban sem gondolnál. Ha nem javul a helyzet 1-2 hónap alatt, ráérsz szakemberhez vinni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!