Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Sok a panasz 4 éves fiamra az...

Sok a panasz 4 éves fiamra az oviban, mit tegyek?

Figyelt kérdés

A történet ott kezdődik,hogy két hónappal ezelőtt meghalt édesanyám, a fiam imádott nagymamája. Szeptemberben kezdte az ovit (előtte volt bölcsis), októberben kistesója született. Az ovit eleve nem kedvelte meg, a bölcsit imádta.

Az egyik óvónő már többször szólt, hogy a fiam nagyon magába zárkózott, inkább egyedül játszik, mint a többiekkel, nehéz bevonni a közös játékokba. Illetve tegnap még azt is mondta,hogy nincs állóképessége hamar elfárad, és sokat elesik. A sok esésnek már az elején mondtam neki,hogy van oka, ugyanis hipotón izomzatú volt, Dévényre jártunk vele majdnem egy évig. Utána TSMT tornára, de azt egy idő után abbahagytuk, meg nem akarta a feladatokat csinálni, és kész horror lett az egész. A háziorvos szerint nem gond, ezt el kell fogadni, majd ha nagyobb lesz sportolnia kell valamit, de ő ilyen és kész.

Na már most, az én fiam otthon, folyamatosan pörög, nem hogy fáradékony lenne, meg sem áll. Ha vannak nálunk barátok gyerekei, velük eljátszik. Ha ovi után visszük sétálni a kistesót fut-szalad. Tény, látom,hogy nem szereti az ovit. De mivel én délelőtt itthonról dolgozom a kicsi mellett, nem tudok vele mit kezdeni.

A másik óvónő viszont mást mond. Nemrég a férjem nála kérdezett rá, ő azt mondta,hogy nagyon sok minden érte a gyereket két hónap leforgása alatt, ebből még egy sok lenne, nem,hogy ez a három. Meg,hogy ekkora korban nem minden gyerek játszik a másikkal, inkább még egymás mellett. Anyukák mondták,hogy ők is észrevették,hogy az egyik óvónéni mindenért szól, kicsit mintha "túllihegné" a dolgokat. De annyira rosszul esik, amikor ilyeneket mond, mert folyton azon agyalok,hogy "kínzom"-e a gyereket az ovival, van,hogy magányos-e ott. Valóban megváltozott a viselkedése, rosszabb, szófogadatlanabb lett, de tényleg elég sok minden érte, próbálunk türelmesek lenni. Még többet figyelünk rá, amióta megérkezett a tesó.

A férjem szerint hagyjuk még, majd megszokja az ovit, és azt sem érti,hogy miért nem egyet mond a két óvónő.

Nem tudom mit tegyek? Vigyem pszichológushoz?


2015. nov. 19. 13:47
 1/10 anonim ***** válasza:

elég sok problámát vélek felfedezni a családi háttérbe.

Gyermek emiat is válozhatott.


--Nagyszülö elvesztése Krizis a gyermek számára is lehet érdemes lenne napi szinten a maga is szinjén elmagyarázni mi is történt a nagyival ha kell akkor vond be az ovonöt vagy védönö vagy családsegitöt. hiszen fel kell dolgoznia


- Kistestvér születése ez is kriz számára hiszen ujdonság és ekkora eset az ovoda kezdés is. sok volt igy egyszerre a gyereknek

adj öbb idöt neki segits neki sokat


Tornára kell járatni mer ha most nem foglalkoztok vele ez viszájára fog elsülni iskolás korába. Ha egyszer elöirták akkor vinni kell.

2015. nov. 19. 14:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 anonim ***** válasza:

utolso gondolat ami hozzáfüzök gyermeket emiatt ne emeld ki a az ovibol meg fogja szokni hiszen még csak 2.5 honap telt el. uj közeg meg kell szoknia.


pszichologus még nem ajánlok de ami iram mindenképp fogadd meg.

2015. nov. 19. 14:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 A kérdező kommentje:

Köszi!

Igen, éppen ez az,hogy rengeteg "gond" volt mostanában. Csak a másik, idősebb óvónő nem terhel még vele, hiszen ad1: tudja,hogy azért nekem is van bajom, elég nehezen doglozom fel édesanyám elvesztését, ad2: ő szerinte is kell még idő. Csak a másik óvónő meg minden héten mond valamit.

2015. nov. 19. 14:26
 4/10 anonim ***** válasza:
Előző hozzászólóval egyetértek, a tornát nem kéne abbahagyni... mi is járunk a kisebbik fiammal, már teljesen jól van, de amíg a gyógytornász mondja hogy vigyem, addig viszem. A viselkedésre, szociális magatartásbéli problémákra is szokták javasolni a TSMT-t. A nagyobbik fiam 20 hónapos volt amikor a kicsi született, veszélyeztetett terhes voltam, így elvittük a fiamat családi napközibe. Nagyon szerette, igaz hogy rengeteget volt beteg, de azért vittük amikor lehetett mert nekem feküdnöm kellett (volna). Amikor megszületett a kicsi, a nagyobbikkal mi is többet próbáltunk foglalkozni, de ő még ilyen kicsin is tudta, hogy "anya most a kicsivel foglalkozik többet", és féltékeny volt. Nem vettük ki a napköziből mert nagyon szerette. Amikor 3 éves lett, sokat okosodott, és kilogikázta hogy őt elviszem a napközibe, a kicsivel pedig itthon vagyok egész nap. Ez az ovikezdés előtt pár héttel kezdődött, onnantól ment a hiszti, sírás hogy nem akar bölcsibe menni, megváltozott a viselkedése, verekedős lett, visszadumált. Ovikezdéssel egyszerre beírattam a kicsit a napközibe, én dolgozom. Párszor reggel úgy mentünk a napközibe hogy először vittük a kicsit, utána mentünk az oviba, és a nagy totál lenyugodott!!! Látja hogy "anya nem a kicsivel tölti a napját", így nagyon jó gyerek lett megint. Szerintem nagyon tudja zavarni a gyerekeket hogy ők oviban vannak, anyukájukat pedig kisajátítja a kistesó. 4 éves gyerekek már egymással is játszanak, nem csak egymás mellett. Sok lehetett a fiadnak a nagyi elvesztése is, azt is fel kell dolgoznia, de nehéz lesz megbékíteni azzal a helyzettel is hogy Te otthon vagy a kicsivel, ő pedig oviban. Én elvinném pszichológushoz, legalább egy alkalommal, majd ő megmondja hogy kell-e valamit kezdeni a helyzettel.
2015. nov. 19. 14:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/10 anonim ***** válasza:

kérjél segitsége akkor te is azér van a családsegitö hátha fel udjátok akkor közösen dolgozni a raumát és könnyebben tudtok tullendülni a kriziseken.

de valahol kezdjétek el mert min látod gyermek lelekére már kihatásra van.

2015. nov. 19. 14:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 A kérdező kommentje:

Köszönöm!

Csak azt nem értem,hogy hogy viselkedhet ennyire másképp az oviban és itthon. Itthon tényleg nagyon élénk, be nem áll a szája stb.

Figyelmet rengeteget kap, minden családtag igyekszik az ő kedvében járni, meg a kicsivel most még sok "gond" nincs, eszik-alszik, így mi is tudunk a nagyra figyelni.

Abban lehet valami,hogy zavarja,hogy én a tesóval vagyok itthon. Bár,amikor bölcsis volt,akkor is többször dolgoztam itthonról, tudta is, és nem zavarta. A bölcsiben is cserfes volt, néha már le kellett lőni, annyit dumált. Ezért is furcsa nekem,hogy az oviban meg zárkózott. Hagyok még neki időt, aztán ha nem javul a helyzet elviszem dokihoz.


Még egy kérdés? Hogy vegyem rá a tornára? Anno azért hagytuk abba, mert egy-két feladatot szeretett és folyton azt akarta csinálni, a többit az istenért se. A 20 perces tornát, volt,hogy egy óra alatt tudtuk le, mert könyörögni kellett neki.

2015. nov. 19. 14:54
 7/10 anonim ***** válasza:

Nálunk meg pont az oviban értetlen, itthon meg normális. :)

És pont ugyanez, az egyik óvónő mindent túlreagál nálunk is. Nagyon rosszul esett, de a megoldás az lett, hogy nagyjából csak meghallgatom, és csinálom úgy, ahogy szeretném. A TSMT-t én folytatnám a helyedben. Szerintem hagyd a gyereket békén, beszélgessetek sokat a dolgairól, az őt érő eseményekről. Sokszor olyan apróságokat értenek félre és emiatt szoronganak, amire álmodban sem gondolnál. Ha nem javul a helyzet 1-2 hónap alatt, ráérsz szakemberhez vinni.

2015. nov. 19. 16:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/10 anonim ***** válasza:
4. vagyok, én is itthonról dolgozom, nem zavarja a nagyobbik fiamat. Akkor van már csak gond, amikor a kicsi beteg és itthon van velem, akkor a nagyobbik is "itthonos" akar lenni, és sokkal kezelhetetlenebb. A torna nehéz eset... Esetleg ha megígéred neki hogy egy gyors torna után megnézheti a kedvenc meséjét, de csak ha mindent szépen megcsinál, vagy tovább fürödhet este. A fiamat azzal is lehet pl öszötnözni hogy hatalmas hab lesz a fürdővizében, és bevihet kisautókat játszani a kádba. Persze ha nem szépen csinálja a tornát akkor is meg kell dícsérni és hadd nézze a mesét, máskor talán lelkesebb lesz. Sokan nem szeretik így jutalmazni a gyereket, mi szoktuk és szerencsére nem él vissza vele. Vagy torna után építetek közösen egy nagyon magas tornyot, vagy rajzoltok az egyik pólójára (régi rossz pólójára :) ) autót, és abban alhat, következő torna után pedig ő rajzolhat még valamit a pólóra. Én ilyesmikkel szoktam rávenni a fiamat arra amit nem szeretne (hajvágás). Nem tudom hogy a te fiad mannyire vevő az ilyen apróságokra, de az enyém pl azért is dolgozna, ha mondanám neki hogy utána egyszerre 4 szívószállal ihatja a kakaót :) Lehet hogy a te fiadat ilyenekkel nem lehet rávenni, de érdemes próbálkozni. Csokit, sütit nem szoktam ígérni.
2015. nov. 20. 10:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/10 A kérdező kommentje:
Köszönöm! Mindenképpen újrakezdjük a TSMT! Megígérek én neki mindent, csak csinálja! :)
2015. nov. 20. 11:50
 10/10 A kérdező kommentje:
Tegnap már egyébként direkt figyeltem, hogy itthon is fáradékony-e, lerogyik-e. ÁÁÁ! Esze ágában sincs. Le sem ül, csak ha eszik. Szóval megbeszéltük a férjemmel,hogy talán az oviban az az oka,hogy nincs kedve ott lenne, bármit is csinálni és a-ból b-be ül, gondolom ezt látta fáradékonyságnak az óvónéni.
2015. nov. 20. 12:18

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!