Hogy képes valaki a méhéből kikapartatni a saját gyermekét?

Tévedsz, nem volt abortuszom, egyszerűen csak nem itélem el és krvára nem érdekel hogy kivel mi történik, magammal törődöm. Azért mert valakinek összejön ami neked most nem és nem akarja még nem utálni való. Aki felelőtlen azt én is elítélem de ahhoz sincs közöd. Honnan tudod hogy mással mi történik? Te nem tudsz semmit csak látsz egy arcot amit nagy bánatodban kifejezéstelennek itélsz! Azt nem tudod mi van mögötte!

Az meg hogy egymás mellé raknak a kórházban... Hát istenem az nem egy lélekápoló hely, mégis mit vársz tőlük, hiszen alig kapnak valami pénzt!! És ha nem is raknának mellé, attól még az a dolog megtörténne, csak nem látnád... Attól hogy ide leírod még nem lesz jobb. És attól még hogy valamit te gondolsz még nem jelenti azt hogy az a normális, helyes és másé meg nem...

A harmadik gyerekem után ki kellett kaparni,mert lepény maradt bennem.

Feküdtem bent én(10 napos gyerekem a tesómnál),egy méheltávolításos,és egy szegény,akinek mindent kivettek.

Hajnalban hoztak egy 26.hétre szült anyukát.Mellém tették,akihez hozták naponta legalább kétszer a gyerekét.A harmadik éjszaka mentő hozott egy 19 éves lánykát.Magánklinikán volt abortusza,amit elcsesztek.Az ügyeletes orvos,az altatóorvos ott a szobában beszélt a csajjal.Szépen,elmondták,hogy mi lesz!Az orvos mérte a vérnyomását,ő vett tőle vért,nem a nővérke!Komolyan 20 percig vele foglalkozak!Velem aláírattak egy papírt és annyit mondtak,hogy ki kell kaparni.Hogy kinek a kislánya volt nem tudom,de senki nem kapott akkora figyelmet,mint ő!Másnap engem is hazaengedtek,a kicsike a nővérpultnál elémugrott és közölte,hogy őt várják,siet,adják most neki a zárójelentést.Rendkívül gyenge voltam,de elküldtem a ....-ba.