Megszülnéd a gyereket, ha erőszak hatására esnél teherbe, és nem jutnál időben 72 órás tablettához?

Én sem tartanám meg. Szerintem egy gyereket örömmel kell várni, boldogan gondolni minden percre, ami életre hívta őt. Egy erőszak nem éppen a legboldogabb pillanat. És a gyermek nem tehet valóban semmiről, de ilyen esetben én sem vagyok hibás.

ҝ

Nem tudom.

Szerencsére sosem voltam és remélem nem is leszek ilyen helyzetben.

Rengeteg kérdés felmerülhet akkor is, ha valaki meg szeretné tartani... pl. aki elkövette az erőszakot, családtag volt, akkor ugye ott a vérrokonság... Ha pedig nem családtag volt, akkor sem tudhatjuk, hogy milyen géneket, betegségre való hajlamot örököl a gyerek.

Ha a baba az apjára hasonlít, akkor minden egyes nap az erőszaktevő arcát, szemét látni...

Mi van olyankor, ha tartós párkapcsolat alatt történik ez? A párod hogyan fogadná egy másik férfi nem kívánt gyerekét? Valószínű, hogy még annyira sem tudná szeretni, mint az anya.

Az örökbefogadás előtt pedig ki kell hordani azt a nem kívánt babát, aki örömmel várja, az vigyáz magára, vitaminokat szed, orvoshoz jár stb, de aki csak a nyűgöt, a testi, lelki bántalmazójának az ivadékát érzi magában, nem fog odafigyelni a terhességére sem. Az valóban terhesség lenne és nem várandósság.

Nem.

Trauma után kihordani egy gyereket... Sokszor trauma nélkül se egyszerű. Apa nélül felnevelni? Néha apával se egyszerű. Egyszer, majd ha felnő és megkérdezi, ki az apám, elmondani neki, vagy egy életen át hazugságban tartani?

Gyereket szeretetben csinálni, szeretetben várni és szeretetben felnevelni. Szerintem így érdemes.

Én 16 éves voltam, mikor velem megesett, nem tartottam meg. A korom miatt sem, meg hát úgy egyébként sem. Azért éreztem lelkiismeret furdalást, mert a megszakítás után nem éreztem semmit. Más is volt velem akkor egy szobában, sírtak, amiért el kellett vetetni a kicsit, én meg inkább megkönnyebbülést éreztem. Tudom, hogy ez szörnyű, de akkor ez volt a legjobb döntés.

Ma van egy gyönyörű 5 hónapos kisfiam, akit nem adnék senkiért és semmiért, de ő is az események után 10 évre született. Nehezen találtam meg azt az embert, akinek azt mondtam, hogy szeretnék gyereket tőle, vele.

Ma már boldog vagyok, de elfelejteni "azt" sosem lehet.