Kikészít a sógornőm! Mit csináljak?

Szia!

Akkor sorjában. A turkálós megjegyzésre valóban nem kell reagálni különösebben. Én is főleg ott vásárolok a gyerekeimnek, immár 18 éve. Na és persze magamnak is egyszerűen azért, mert a szívem szakadna meg, ha egy vagyont kiadok a ruhára és két hónap alatt kinövi a gyerek :) Ilyenkor legegyszerűbb, ha azt válaszolod: ha neked ez nem tetszik, vegyél neki újakat, szívesen fogadjuk.

Névadás: csak és kizárólag Rád és párodra tartozik, hogyan nevezitek el a picit, senkinek nincsen beleszólása (én 13 éves koromban döntöttem el, hogy ha lányom lesz, Katinkának fogják hívni, így is lett).

Gyerekruhák, babacuccok: vagy megmondod neki kerek-perec, hogy tudod, nem használják a dolgaidat, tisztában vagy vele, hogy a kislány már régen kinőtte azokat és adja vissza, vagy lenyeled a békát és valóban újra beszerzel mindent.

Hogy melyiket választod attól függ, hogy a későbbiekben szóba akarsz-e állni vele :) Én mondjuk biztosan nem keresném/tartanám a kapcsolatot egy ilyen "rokonnal".

Egyébként párod tud erről a "harcról"?

Remélem, segítettem.

Kérlek-kérlek-kérlek, zárjuk össze őt az én sógornőmmel (szintén férjem testvérének a felesége), hátha történik valami!

Hasonlótól szenvedek mint te, ráadásul ő még erőlteti is a "barátkozást", borzalmasan neveli a gyerekeit, viszont folyamatosan kioktat, és még sorolhatnám.

Szomorú vagyok, de én sem tudok jobb megoldást, mint az orrbaveréséről szőtt álmok dédelgetését.

Ezrek a sogornjok.... Nekem is ferjem occsenek a felesege nagyon osszenott anyossal es sok dologban igazsagtalanok voltak,mig egyutt laktunk. Szerencsere mar nem es egyebkent mar el is valtak. Gonosz vagyok,de otulok. Azota mindenki kedvesebb. Anyos es sogor is. Ennyit ezekrol a sogornokrol.

Hogy a kerdesre is valaszoljak: hat en otthagynam oket mikor ezt elkezdik es nem hiszem hogy surun latogatnam oket. Aztan anyos egye meg amit fozott, mert igy kevesebbet latja az unokakat. Amugy nem tudom mit kepzelnek az ilyen emberek.

Ne hagyd magad!!!!

Szep napot!

Azért azt én biztos megkérdeztem volna, hogy "azt ugye tudod, hogy a Bence és az Anna a kétezres években adott LEGGYAKORIBB nevek"? (Javaslom neki olvasgatásra a 2001-2014 közötti névstatisztikákat...)Egyébiránt én ezt sosem értettem, hogy emberek honnan veszik a bátorságot beledumálni a névadásba...

És azt is feltétlenül megkérdezném, hogy az 56-62-es ruhákra mégis miért van még mindig szükségük, esetleg az egyévesük ilyen súlyosan visszamaradt a fejlődésben?

(Te mit reagáltál? Mert azt nem írtad le, csak hogy rákérdezett.)

Én a helyedben egyáltalán nem reagálnék, mintha nem is hallanám. A gyereknél is az használ a legjobban, ha nem mutatod, hogy idegesít, amit csinál, mert akkor még inkább csinálja. Az ilyen bugyuta felnőtteknél is be szokott válni. Ha valami ilyesmit mond, tegyél úgy, mintha nem is hallottad volna, és kérdezz valami teljesen mást.

A ruhákat meg szimplán kérd vissza. Menj oda egy táskával, hogy akkor szeretnéd összerakni a legkisebb méretet, mert nekik már nem kell.

Aztán próbálj minél kevesebbet találkozni velük. Hidd el, neked is egyszerűbb lesz, ha nem foglalkozol a hülyeségeikkel, hanem teszed, ami te akarsz. Nem kell megmagyarázni, miért hívod Emmának a kislányodat. Annak hívod, és kész. Miért nem hívod Árvácskának? Mert nem. Kész. Hívja ő Árvácskának az övét.

Mosoly, és levegőnek nézés. Én ezt ajánlom.

Kérdés: Miért nem hívod Árvácskának a kislányt?

Válasz: Nálunk szilvalekvár volt reggelire. Nálatok?

Hol van a kicsi szád? Miért is nem használod? Miért nem véded meg magadat?

Ezt már gyerekkorban el kellett volna sajátítani!

Ez a nő komolyan sérteget. Te pedig megkérdezed, hogy mit tegyél! Tessék szépen kiosztani (szavakkal), hogy tartsa a határokat! A holmikat határozottan visszakérni és többet nem lebratyizni vele, hanem tartanai az 5 métert!

Én nem vagyok egy nagy harcos, veszekedős. De a saját cuccaimat egész biztosan visszakérném (azt sem értem, miért kell kérni, miért nem hozták vissza eddig).

A többi dologra biztosan reagáltam volna már, mivel írtad, hogy nem érti az iróniát, akkor nem viccesen. Elmondanám, mi az ő dolga az én gyerekeimmel kapcsolatban (semmi), a nevükkel, vagy a ruhájukkal, vagy akár a pénztárcámmal is.

De azt nem értem, hogy 4 gyerek mellett hogy jut ideje/energiája valakinek erre, és mi a célja. Talán te vagy rá kicsit érzékeny, az is lehet. Ez csak a te verziód.