Nagyon szeretnénk babát, de nem megfelelőek a körülmények. Más is van/volt hasonló helyzetben?

Sziasztok. 22 éves vagyok, a párom 24. 6éve vagyunk együtt, egy évvel ezelőtt kérte meg a kezem. Másfél-2 éve jött az érzés, hogy babát szeretnénk. A gondok ott kezdődnek, hogy édesanyámnál lakunk, családi házban, de van 3testvérem, akik fiatalabbak nálam, így ők is velünk élnek. A páromnak 3 éve van állandó munkahelye, de sajnos nem keresi annyit egyenlőre, hogy tudjunk félretenni saját lakásra (3évvel ezelőtt meghalt az édesapja, és rámaradt az autóhitel, ami pont annyit visz el havonta, amit jó lenne félrerakni). Ha lenne egy gyermekünk meg tudnánk neki venni mindent, ami kell, el tudnánk tartani, de buta fejjel mindig arra gondolok, hogy mit szólná ak mások, hogy nem saját lakásba szültem a babát. Én is dolgozom egyébként most már (fél éve, előtte suliba jártam). Anyukám azt mondta erre, hogy ő is így volt mikor teherbe esett velem, és pár hónapig mamánál laktak apuval, utána pedig minden kezdett egyenesbe jönni. Azt mondta, hogy ahová isten ad báránykát, oda legelőt is. Borzasztóan vágyok egy babára. Teljesen el vagyunk keseredve. Van valaki még ilyen "rossz" helyzetben ? Vagy volt vki már így? (Bocsi, hogy összevissza írtam mindent, de próbáltam a lényeget kiemelni, kistegényt tudtam volna írni) L/22