Ti is "reménykedtetek", hogy a kistesó könnyebb természetű lesz?
Lassan közeleg a második szülésem és gyakran azon kapom magam, hogy reménykedek, a második babám "könnyebb baba" lesz mint az első. Hátha most megúszom a hasfájást, a brutál fogzást, hátha már pár hónapos kortól átalussza az éjszakákat (a 2 évesünk még mindig ébred éjszaka, már alig bírjuk), hátha nem lesz ilyen brutál nehéz a saját ágyba szoktatás, hátha elfogadja a kiságyát stb. Persze tudom, hogy ő is egy külön egyéniség lesz és olyan baba lesz amilyen...
Ráadásul félek, a második érkezése borít mindent és úgymond visszalépünk. Ne értsetek félre imádom az anyaságot, a gyerekünket és már alig várom a kistesót, csak most így nagy pocakkal biztos már nehezebben viselem a fáradtságot.
A kötekedő "minek vállaltál be még egy gyereket" kommenteket a családi kapcsolatokba írjátok kérlek.
válasza:Nem a gyerekekben van a hiba...
Érdemes elolvasni a könyvet, rengeteg a hasznos infó benne, hogy a természeti népek gyerekei miért nem hasfájósak és miért nem sírnak sokat.
válasza: válasza:....aztán majd rájössz, hogy az egyeske milyen jó gyerek a ketteskéhez képest.
Furákat írsz egyébként, kifejtenéd, hogy sosem vártad el, hogy jól egyen, meg hogy pattogsz körülötte???
válasza:Nem régen olvastam egy gyerekorvos-pszichológusnő tanácsát:
Minden frissen szült anyukának el kellene mondani, hogy a babák úgy viselkednek, ahogyan szoktatják őket.,
Csak azt engedd, vagy tedd meg a babádnak, amit később is meg akarsz engedni, vagy tenni neki.
Elrontani nagyon könnyű, helyrehozni nagyon nehéz.
Három gyerekem van. A hasfájástól, fogzástól nem kímélhettem meg, de az első perctől a saját ágyukban aludtak, 3 hónapos koruk után már nem ettek éjjel, és átaludtűák az éjszakákat.
válasza:Így igaz, ahogy előző írta. Annyival könnyebb lesz következetesnek lenned, hogy nem lesz energiád rá, hogy a 2. baba körül is pattogj:-) Azonkívül van már egy kis rutinod, nem idegeskedsz, parázol minden apróságért, mint az elsőbabás anyukák.
Az első fiam nyugtalan, hasfájós, hiperaktív gyerek volt - leginkább miattam, nem volt a férjemen kívül segítségem, folyamatosan stresszeltem, hátha valamit rosszul csinálok. A második (bő 1 év múlva született) viszont egy angyal volt, nyugodt, kiegyensúlyozott, nagyokat aludt, jól evett stb., sztem egész egyszerűen azért, mert vele már nem idegeskedtem, nem ugrottam minden pislantásra (erőm se lett volna).
A jól evést úgy értettem, hogy csendben a helyén ülve, szó nélkül megegye amit elé rakok. Helyette közben csacsog, játszik az étellel, kiönti, összemaszatolja magát. Egyébkéntg nagyon jó evő, csak 1-2 dolgot nem eszik meg.
Az elsőt is kezdetektől fogva a saját ágyához szoktattuk, 4-5 hónap után adtam fel és volt, hogy bizony melléfeküdtem. 1 évesen szoktattam le erről is.
Igazából most sem csinálnék semmit sem másképp az elsővel (talán nem aggódnék annyit, mint a legtöbb kezdő szülő, de egyébként mást nem), mert egy angyali kis szófogadó, pusziadós, bújós, mindenevő, alig betegeskedő és csacsogó kiscsaj. Csak épp nagyon fárasztó a nap végére, mikor már minden porcikám fáj és belegondolok, hogy ugyanezt duplán hogy fogom majd bírni.
válasza: válasza: válasza:Másodikat amúgy sem terveztünk, az első a mestermű, innen már csak elrontani tudnánk.
Volt hasfájás, de kb. az első hat hét volt csak rossz. Utána nem volt hasfájás, átalussza azóta az éjszakát. Fogzás se vészes. Amúgy mozgékony, de képes hosszabb ideig figyelni.
Pelenkázásnál is a 7-8 hónapos korban jelentkező elmászkálást egy-két apró trükkel sikerült leverni. Ruha lobogtatása, játék a kezébe, vagy a jelenleg a Traviatat (Brindisi, lehetőleg Pavarotti előadásában) kell lejátszani neki és amíg nincs vége, addig megmerevedve fekszik. Így van közel három perc átpelenkázni teljes nyugiban.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!