Tényleg ilyen sok az érdektelen férj?

Miért nem fordítod meg a kérdést kedves kérdező, egy nő miét adja le az igényeit és vesz el egy idiótát?

Ha a nő látja, hogy a párja nem az akinek gondolta, akkor mi a fenéért szül neki gyereket?

Miért nem válik el még időben? Ja, mert hogy nem lenne hol laknija.

Szia! Sajnos gyakori jelenseg. Valoban elofordulhat amiatt, hogy "ennyire nem ismerik egymast", de az is lehet, hogy a ferfi, az apa egyszeruen nem tud mit kezdeni egy par honapos picibabaval. Ez viszont nem feltetlenul az o hibaja. Azt is egyre tobbszor latom, hogy rengeteg olyan anya van, aki "felti" a gyereket az apukajatol, mert jaj biztos nem jol csinalja, ezt ugysem tudja megcsinalni, stb. Ahelyett, hogy anyatigris modon ovna az edesapjatol, nagyszuloktol , be is lehetne vonni, megmutatni mit hogy, mert senki sem szuletik ugy, hogy mindent rendesen tud. Szoval kioktatas helyett a segitseg.

Aztan ott a masik lehetoseg, hogy a ferfi kialvatlan, a felesege sem a regi, el is van hanyagolva es ezt nem tudja igy hirtelen feldolgozni, turelmetlen lesz, ideges es mindig pihenni szeretne, egyedul lenni. Es meg szamtalan lehetoseg van..

Az ilyesfajta problemakert viszont soha nem csak az egyik fel hibaztathato. Leulni es megbeszelni a problemakat, hiszem, hogy ez eredmenyhez vezetne egy hazassagban/kapcsolatban, ahol a felek szeretik egymast.

A férfi nem tud mit kezdeni a saját gyerekével, amíg pici? Ez a másik, amit sosem értettem. Az én férjem az ufó, mert ő tud? Az apukám sem vonta ki magát a gyereknevelésből, mert a gyerek még nem beszél vagy jár. Nekem ez érthetetlen. Szerintem itt sokszor a nem akarás áll a dolgok mögött.

Az apa pihenni akar... a nő nem akar pihenni? Az nem fárasztó, hogy egész nap a gyerekkel "kínlódsz"? Egyedül akar lenni? Ő nem akarta az a gyereket? Nem gondolta, hogy a nap 24 órájában ott lesz a lakásban a gyerek is?

Igen előfordul, hogy nem tud mit kezdeni, a már említett ok is állhat a háttérben, hogy lehetőséget sem kap rá. A férjem a szülőszobában meg sem merte fogni a fiát, mert félt, hogy elejti, összetöri, szóval olyan esetlennek érezte magát. Aztán mondtam neki, hogy fogja nyugodtan, nincs cukorból, nem lesz semmi gond. Megfogta, azóta alig teszi le, folyton bújnak egymásba. Aki meg eleve, ok nélkül nem tud, az már valószínűleg a kapcsolat gyermektelen időszakában is megmutatkozott valamilyen formában.

De, nyilván egy anya is szeretne pihenni és kell is neki. De rengeteg nő úgymond "alulértékeli", amit a párja csinál, hogy eljár dolgozni. És egy 8-12 órás munkanap után nincs olyan ember szerintem, akinek nem esne jól pihenni kicsit, akár fizikai munka, akár nem, akár szereti amit csinál, akár nem. Optimális esetben a férfi hazaér, eszik, pihen picit, aztán babázik, addig anya el tud menni pl. fürdeni vagy amit épp szeretne csinálni, aztán babáznak együtt. De úgy senki sem szeret hazaérni, hogy otthon várja egy hárpia, hogy na csakhogy megjöttél, csináld ezt, csináld azt, fogjad a gyereket, nekem pihennem kell (mert sajnos ilyen is van). Az meg már régen gond, ha az apuka úgy áll hozzá, hogy mit panaszkodsz, egész nap itthon ülsz a gyerekkel...de ez a hozzáállás ilyen lehetett gyerek nélkül is, ezt hívják a tisztelet, megbecsülés hiányának.

Nálunk is úgy volt, hogy férjem mindenben kivette a részét a gyerkőcök körül, amig csöpp babák voltak addig is. MInd a három gyerekünket születésétől ő fürdette, és ma már 7-5-3évesek és minden este ő intézi a fürdést velük. De az etetéseket is csinálta- mivel tápszeresek voltak, de nem csak cumisüvegből, hanem később kanalazott is velük, meg mindent. Pelenkázás, öltöztetés stb. Szóval tényleg mindent.

VAn 4nagyon jó barátnőm, távol lakunk egymástól, de minden évben 1-2alkalommal találkozunk valahol. 1vagy 2nap szokott lenni, és akkor férjem van a gyerekekkel. Mindent remekül megold velük, nem kell hogy félpercenként hívogassam, hogy mi hol van.

Mikor a 3.babánk született egy anyukával voltam egy kórteremben, akinek a 2.babája született. Anyuka 5percenként hívta a férjét, hogy az elsőszülettel kapcsolatban minden tanáccsal és intelemmel ellássa apukát. Én ezen csak füleltem, mert nekem ez nagyon fura volt, mintha az apja nem lett volna még kettesben a gyerekével.Anyuka irányította, hogy hány mp-re rakja a kajáját a mikróba, melyik kanálkával etesse, milyen sorrendben énekeljen neki ha aludni viszi, de az alvások idejét is belőtte. Minden ruhadarabot, hogy miből igyon-egyen a gyerek mindent úgy mondott a telefonba. Olyan volt, mintha egy vadidegennel lenne az a gyerek. Én ezt a mai napig nem tudom hova tenni. :)

Egyébként vannak ilyen párok az én környezetemben is. Van, ahol anyuka egyszerűen annyira rákattant a gyerekre, hogy nem engedi még apukát sem kettejük közé, van, ahol eleve csak proglémamegoldónak született a gyerek, de sajna nem jött be, de olyan is van, ahol apuka kényelme az első, meg hogy munka után csendben tudjon játszani a számítógéppel... szóval nem vagyunk egyformák.

Sajnálom én is az ilyen családokat, néha komolyan elgondolkodom rajta, hogy tanítani kéne a szülőséget is, mert nem egyszerű, az biztos.

Kérdező, én csak annyit tudok mondani, hogy minden szavaddal egyetértek. Komolyan kritikán aluli, hogy egyes férfiak mennyire kihúzzák ebből magukat, mennyire igyekeznek a nőre hárítani mindent, ami a gyerekkel kapcsolatos. Fáradt, pihennie kell? Anyának nem kell pihennie, ő nem fáradt? Vagy ez a nem tud mit kezdeni a gyerekkel... akkor mégis minek kellett neki? Ő nem meri megfogni... hát basszus, mi van ha én se? Akkor nem fogja meg senki? Vegyen szépen erőt magán, mint ahogy egy korábbi válaszoló férje is, és fogja meg, mert muszáj és kész. És igen, nem kell egyből a férj nyakába varrni a gyereket mindenestül, amint hazaér a munkából, mert persze, hogy szusszanna egyet, de utána meg igenis vegye ki a részét, mert az övé is az a gyerek. Ha ő nem veszi ki a részét, mert pihenni, szusszanni akar, akkor az anya mikor pihenhet, szusszanhat? Neki nem jár? Ő 24 órás robot, vagy mi?

Nekem van olyan marha nagy szerencsém, hogy a férjemben ugyanezek a kérdések merülnek fel a témával kapcsolatban. Mondjuk nem tudom, mennyire nevezhető ez szerencsének, mi tudatosan elég sokat beszélgettünk erről régen, így pontosan tudtam, mire számíthatok tőle ezen a téren. Saját elmondása szerint rohadt szánalmas az a férfi, aki "nem tud mit kezdeni" a gyerekével, meg ráfogja, hogy nem meri. Persze, hogy ijesztő eleinte, de akkor is meg kell csinálni. Meg őt hagyják pihenni, neki ne legyen dolga a gyerekkel... egy ilyennek minek kell család?

Egyébként számomra is meglepő, hogy valaki ennyire nem ismeri a párját, hogy nem tudja, hogy áll ezekhez a dolgokhoz.