Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » 50 évesen lenne apa a párom,...

50 évesen lenne apa a párom, késő? Második gyermek, én 34 kisfiunk 6 éves lenne addigra.

Figyelt kérdés
2015. febr. 15. 23:23
1 2 3
 1/24 anonim ***** válasza:
57%
Ha szeretnétek, hajrá! A 20 éves férfiakra sincs garancia.
2015. febr. 15. 23:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/24 anonim ***** válasza:
54%
Főnököm 56 évesen lett másodjára apa. Azon kívül, hogy mindenhol "lenagypapázzák" (pocakos és teljesen ősz a haja), semmi más gondjuk nincs.
2015. febr. 15. 23:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/24 anonim ***** válasza:
45%
Igen. Szegény gyerekre is gondolni kéne. Én apám 52 volt mikor születtem, van tapasztalatom, pedig jó apa, fiatalos gondokodású, de akkor is nagyon nehéz éveim voltak és hát te sem vagy már fiatal.
2015. febr. 16. 00:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/24 anonim ***** válasza:
60%
Az unokáival már nem biztos, hogy fog találkozni, de sosem késő, sok boldogságot a következő babához. :)
2015. febr. 16. 01:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/24 anonim ***** válasza:
41%
ezt nektek kell eldönteni nem gyk olvasoinak.
2015. febr. 16. 05:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/24 anonim ***** válasza:
58%

3-as, a kérdező sem fiatal?! Nem semmi:)


Tegyétek, amit a szívetek diktál. Régen is lettek apák a férfiak 50 évesen.

2015. febr. 16. 07:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/24 anonim ***** válasza:
61%

Jaj! Szerintem te fiatal vagy, 34 évesen még biológiailag is rendben vagy a gyerekvállaláshoz, a párod kora meg orvosi szempontból nem lényeges, ha nemzőképes, akkor lesz belőle baba. Nincs rá garancia, hogy hány éves korig élünk, lehet a párod legalább 80 évig él, de lehet, hogy nem. Ezt senki nem tudhatja előre, ezért ezt nem is így kell nézni, mert akkor 20 évesen sem szabad gyereket vállalni, mert akkor is történhet bármi.

Szerintem ha szeretnétek mindketten, akkor nyugodtan vállaljátok.

2015. febr. 16. 08:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/24 anonim ***** válasza:
75%
Én nem vállalnám, ha ebben a helyzetben lennék, a gyerek érdekeit nézve. Hogy te/ti vállaljátok-e, az a ti döntésetek.
2015. febr. 16. 13:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/24 anonim ***** válasza:
85%

Más lenne a szitu, ha mindketten idősek lennétek, de te jóval fiatalabb vagy a férjedtől, és az anya kora lényegesebb a gyerekvállalás szempontjából. Az én apukám 23 éves volt, mikor én születtem, mégis meghalt 36 évesen, nem láthatott felnőni, pedig az ő anyja, nagymamám 86 éves koráig élt, nem tudhatjuk, kire milyen sors vár.

Mindenesetre bele kell gondolni abba, amitől itt többen is félnének ilyen szituációban, hogy az apuka meghal mielőtt még felnőne a gyermeke. Ezt elsősorban neked kell átgondolnod, képes vagy-e vállalni, hogy a két gyermeket egyedül is felneveled, ha úgy hozza a sors, elég erős leszel-e egyedülálló szülőnek.

Én is apa nélkül nőttem fel, de nem lettem ettől érzelmi sérült, hiányzik az apukám, sokszor elképzelem, milyen lenne ha még élne, hogy örülne az unokáinak, és igen a gyerekeimnek is sokszor mesélek róla, hogy milyen volt az én apukám, mit szeretett, mivel foglalkozott, de van egy szerető édesanyám, akit imádnak a gyerekeim is.

Azt hiszem a ti helyzetetekben csak nektek szabad dönteni, ez olyan mint egy abortuszkérdés, valaki gondolkodás nélkül elvetetne, van aki megtartana egy gyereket ugyanabban a helyzetben.

Úgy döntsetek, hogy gondoljátok végig a lehetséges következményeket, és gondoljátok át, hogy tudjátok-e mindezt válallni. Én szurkolok nektek, jó egészséget, hosszú életet és boldog családot kívánva!

2015. febr. 16. 14:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/24 A kérdező kommentje:
köszönöm mindenkinek. Tettem fel már máskor is ilyen kérdést, illetve rengeteget olvastam fórumokat, stb. a neten, és mindig többen vannak amellett, hogy vállaljuk. Szülni most "tudok" dolgozni 40 évesen is. Környezetemben vannak, akik három, vagy több gyermekkel vannak úgy, hogy az anyuka már rég nem dolgozott, ők nem félnek, hogy mi lesz, ha az apával történik valami? Azzal is tisztában vagyok, hogy tíz év múlva gyakorlatilag én leszek a családfenntartó, főiskolát végeztem, nyelveket beszélek, valahogy majd lesz... Most is normális munkahelyem van, azt meg, hogy visszavesznek-e, úgyis csak akkor derül ki. Csak inkább amiatt vagyok szomorú, hogy a párom fél, hogy nem éri meg, hogy felnőjenek a gyermekeink :( Illetve most van egy "kényelmes" életünk, és ha valami baj mégis történne, akkor a meglévő kisfiamtól kellene megvonnom dolgokat, mert nyilván a bajban könnyebb lenne, ha csak ő lenne majd (de szörnyű ezt így leírni, nem tudtam máshogy megfogalmazni). Szóval egy nagy katymaz van a fejemben és ketyeg a biológia órám azért nekem is.
2015. febr. 16. 23:27
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!