Milyen kisgyerekkori, kevésbé szokványos ételpárosításra emlékszel, és mi az, amit ebből a saját gyerekeidnek is szokásként átadsz?

7-8 évesen mániám volt a spagetti rengeteg ketchuppal és reszelt sajttal. Tehát csak ez volt a tésztán.

A lányom még túl fiatal hozzá, külön rászoktatni se akarom majd (a sok cukor miatt), de ha magától rájön, nem fogom tiltani.

Látom vannak itt még furcsán étkezők :)

Én olyan 10-16 éves korom között próbáltam ételeket kitalálni. Pl a rántottát úgy csináltam, hogy a tojást kikevertem egy tálkában és 2 kanál tejfölt is belekevertem, kis sajttal, és úgy sütöttem ki. Az így kapott étel enyhén folyós tojás püré lett. Vagy mi. Elég furán nézett ki, de imádtam az ízét.

Illetve nekem van egy továbbfejlesztett tojáslevesem, mert nem szeretem a tojáslevest, de ebből bármennyit megtudnék enni.

Hagymát, foghagymát kevés olajon megdinsztelek és felöntöm vízzel, dobok bele egy leveskockát, vagy húsleves alaplével öntöm fel.

Ebbe karikázok répát.

Mikor a répa megfőtt, adok hozzá tojást ugye, amiből az egyiket elkeverem, a többit egészben hagyom, nem keverem szét. Ekkor csinálok neki egy tejfölös habarást, illetve karikázok bele virslit. Én enyhén ecetezve eszem :D

Kis kori kedvencem a mikrózott vajaskenyér, ugyanez sajttal, vagy a felvágott közepére szelt sajt, természetesen megmikrózva (a felvágott rákunkorodik a sajtra).

Vajas, kolbászos kalács.

Mikor nem tudtam eldönteni, hogy zöldbablevest, vagy krumpli levest ennék szívesebben, akkor kifejlesztettem a zöldbabos krumplilevest, de néha karikázok bele répát. (milyen meglepő, szeretem a répát :D)

Szerintem ezeket mindet átadom, ha tudom :)

Nekem gyerekkoromban az anyukám által csak "szottyos kenyérnek" hívott étel volt a kedvenc vacsorám :D Ez annyiból állt, hogy megkentük a kenyeret margarinnal/vajjal, és pár másodpercre beraktuk a mikróba, hogy a vaj megolvadjon rajta, és olyan jó szottyos legyen :D Ezt természetesen csak én ettem, a családból senki más, nem is tudom, hogy ezt hogy találtam ki, de imádtam. A fiamnak nem adok ilyet, már én se enném meg szerintem. Bár így belegondolva, akkoriban minden kenyeret megmikróztam, a lekvárosat is, a mézeset is, a májkrémeset is. Pedig volt otthon melegszendvics-sütő is, de nekem ez a mikrózás jött be a legjobban.

A másik, hogy ami nem édes volt, azt tejföllel ettem. Akár spagettit, akár rántott húst, bármit, mindig tettem rá tejfölt. Ezt néha még most is megteszem, és ezt a fiam is időnként kipróbálja, sőt, a férjem is ilyen tejföl-mániás, úgyhogy ezen senki nem akad ki nálunk :)

Atyaég, miket írtok :D

Nekem az egyik fő kedvencem a fonott kalács + májas + savanyú uborka. Anyukámtól lestem és tutira továbbadom Tükortojást és rántottát csak kecsappal eszem, de ez annyira nem szokatlan.

Ebbe-abba mártott kekszes vagy kenyeres dolgokat mindig is utáltam, azt biztosan nem adom tovább.

Volt egyszer, hogy kitaláltam egy melegszendvicset. Vettem két nagy szelet formakenyeret, mindkettőt megkentem margarinnal (tinikoromban csak az volt otthon, de saját háztartásomban csak vajat használok, szóval most vajjal készül), elmázoltam rajtuk 1-1 teáskanál kecsapot. Ezután az egyik felére virslit karikáztam vagy tálcás szeletelt szalámit tettem, a másik felére sajtot daraboltam és fokhagymát zúztam. Melegszendvicssütőben 5 perc sütés után a kettőt összeborítottam. Rengeteget meg tudtam belőle enni. Ezt egyszer elmeséltem egy barátnőmnek, aki hüledezett. Meghívtam kajálni, megcsináltuk, neki is ízlett. Kérdezte, van-e tejföl. Volt. Akkor még a forró, kész melegszendvicsre kentünk tejfölt is és úgy ettük. Meg azóta is úgy eszem, úgy még jobb. Ezt is szándékozom továbbadni. :D

5. vagyok. Eszembe jutott még, hogy en ugy eszem a hamburgert hogy nincs benne hús. Vagyis igy nem is hamburger, csak puffancsba teszek hagymát, csalamadet, ketchupot es mustárt. A húst nem szeretem.

A tesom nutellaval eszi az epret, azóta en is kipróbáltam es tenyleg nagyon finom, nem gondoltam volna. A görögdinnye sajttal is nagyon finom.