Mit gondoltok erről a cikkről, témáról? Mik a saját tapasztalataitok?
Egy bekezdést kiemelnék belőle, ha valakinek nincs kedve az egészet elolvasni:
"Az viszont zavar, ha engem pusztán azért „szerencsésnek” titulálnak, mert T. a feladatok közül néhányat magára vállal. Igen, szerencsés vagyok, ha úgy értjük a szerencsést, hogy a többségnél szerencsésebb, illetve az általam ismert anyák többsége szerint sokkal szerencsésebb náluk. A mumsnet.com új felmérése megerősíti, amit a barátaimnál és családtagjaimnál látok: hiába dolgozik az anya is, mégis rá hárul a házimunka és a gyereknevelés. Azonban amíg azt mondjuk, hogy az egyik fél (én) „szerencsés”, a másik pedig (a partnerem) „jó”, azt is sugalljuk, hogy egy apa jóval túlteljesíti a tőle várhatót, ha a semminél többet (de azért a felénél kevesebbet) csinál. Mögöttes tartalom: a gyerek és a háztartás a nő feladata. Akkor is, ha van másik munkája, illetve a nem dolgozó anyák esetében este vagy hétvégén is, amikor a többiek már befejezték a munkát."
(T. a férj neve)
A témáról azt godolom, hogy provokáló.
A tapasztalatom az, hogy úgy csinálom, ahogy tudom és ha valami nem tetszik, lehet segíteni, de én azt hiszem a "szerencsésebb" kategória vagyok. Amúgy a gyerek nevelést és a háztartást sem szivesen adnám ki a kezemből teljesen, mert úgy leszek nyugodt, ha minden rendben van biztosan. A takarítást, mosogatást lepasszolom, viszont dolgozni (és pénzt keresni) meg nagyon szeretek.
Szerintem ahogy jó a családnak.
Én MINDENT megcsináltam a 3 gyerek mellett, amikor még itthon voltam. Amióta dolgozom, segít a férjem. Nem zavarja, engem sem.
Barátnőméknél szinte mindent a pasi csinál, pedig az dolgozik, b.nőm otthon a 3 gyerekkel. Szegény pasi 8-10 óra munka után még vásárol, főz, stb.
De! Nekik ez jó, így boldogok.
Mindegy, ki mit csinál, az a lényeg, hogy mindenki elégedett legyen.
Szerintem teljesen jogos a felvetése. Az egyenjogúság sok szempontból még mindig gyerekcipőben jár, illetve sokan összekeverik az egyformasággal.
Az én férjem sokat segít itthon, de az esetek jelentős részében ezt úgy teszi, hogy szívességként kellene elkönyvelnem. Amit én csinálok meg otthon, az természetes, amit ő, az segítség.
Már ez is, hogy a "férjem sokat segít otthon" önmagáért beszél. Hiszen miért "segítség" az, amit a saját otthonáért és a saját gyerekéért tesz?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!