Ti mit szólnátok, hogy ha a párotok a 2 és fél éves gyereknek a fenekére rácsapna kétszer csak azért mert a gyerek nem akarta, hogy az apja megfésülje? Mert az apa kezdi unni, hogy mindenre nem a válasz.

A liberális nevelés egyik fontos szabálya, hogy nem okozunk szándékosan kárt senkinek. Nem részletezném, hogy káron milyen tág kört lehet érteni testi és lelki értelemben egyaránt.

Nagyon szomorú, ha a nemtörődöm, mindegy mit csinál, csak nekem ne kelljen foglalkozni vele szülői hozzáállást valaki a liberális, esetleg a demokratikus neveléssel azonosítja.

Én nagyon mérges lennék, nálunk nincs a házban agresszió és erőszak semmilyen szinten. Én elítélem a fizikai (és mentális) bántalmazást, számomra ez nem fér bele a gyereknevelésbe. Sem egy kis fenékreverés, sem kézrecsapás. Biztosan le leszek pontozva, de kiállok a véleményem mellett. Nekem is lassan 2 éves a gyerekem, volt már pár meredek megnyilvánulása (hiszti, önveszélyes dolog művelése, dacolás), de sosem ütöttem meg és tegyen bármit is a jövőben, ez így fog maradni.

A szülőnek kell, hogy legyenek más eszközei is ilyen esetekre. Korrekt, megfelelő eszközök. A csapkodás nem az.

Eléggé kiborulnék ha bárki csapkodná a gyerekem! Miért akkora gond, hogy nem akarja hogy megfésüljék. Az egész dackorszakban ez lesz a megoldás, hogy rácsap, hogy a gyerek megtanulja neki nem lehet akarata?

A dackorszak erről szól, hogy mindenre nem a válasz. Ez az első lépés afelé, hogy a gyerek rájöjjön mit akar. Aki megüt egy gyereket az belégtelent ad magának a szülői feladatra. Az hogy nem csapkodjuk a gyereket nem azt jelenti hogy mindent szabad, de az erőszak nem old meg semmit.

"Miért akkora gond, hogy nem akarja hogy megfésüljék?"

Ahogy akarod, de aztán ne sírjál, ha majd a gyerek azt mondja, "fogd be a po...ád, adj pénzt!". Mert ennek a nagy liberalizmusnak ez lesz a vége. A gyerek fog a szüleinek dirigálni, mit lehet és mit nem. Ennek csak ez lesz a vége. Majd ha az oviban, ha jön az óvónő, hogy a gyerek nem fogad szót, meg a gyerek azt akar csinálni amit akar, meg ha majd a gyerek nem akar leülni tanulni, mert épp nincs kedve, vagy épp nem akar majd lefeküdni, mert épp nincs kedve, vagy nem akar enni, mert épp nincs kedve, meg nem fog semmiben sem segíteni, mert épp nincs kedve, miér olyan nagy baj, ha nem akar majd este 11-kor 4 évesen aludni? Na, majd akkor gondolkodjanak el azok, akik mindent megengednek a gyereknek, semmi fegyelem, majd akkor sírnak, az óvoda meg küldi őket pszichológushoz, hogy a gyerekkel baj van, mert ő akar dirigálni.

Nekem gyógypedagógus mondta, hogy bizony elő kell venni a szigort és fegyelmezni kell, mert tizenévesen meg lesz a bötje, vagy hamarabb is! Nem ütni-verni kell a gyereket, de igen is a sarokba állástól, vagy egy-két fenékre csapástól semmi baja nem lesz és el is gondolkodik a gyerek, hogy mit szabad és mit nem. Ha az apja úgy gondolja, hogy meg kell fésülni, mert épp indulnak oviba, bölcsibe, orvoshoz, akkor igen is a gyerek fogadjon szót. A Kérdező férjének igaza van, nem szabad hagyni, hogy a gyerek dirigáljon. Engem is le lehet pontozni.

15-ös, de bizony sérült a "kicsi lelked", ez egyértelműen lejön a megnyilvánulásodból.

Nem az a sikeres gyereknevelés, ha felpofozzuk a kamaszt, aki ELSZÖKIK egy buliba, ahova nem engedték el. Az a sikeres gyereknevelés, ha a gyerek nem szökik el a buliba, pláne nem egy rossz társasághoz, mert megértette, hogy az miért válhat a kárára, és bízik a szüleiben. Nos ez utóbbit pont nem pofozkodással lehet elérni.

"Miért akkora gond, hogy nem akarja hogy megfésüljék?"

Hogyhogy miért? Hát mert úgy agresszív anyuci/apuci nem mutathatná meg, hogy ki az úr a háznál, meg hogy ki az erősebb a pici, védtelen gyerekkel szemben aki éppen próbálgatja a szárnyait. Azért!

Kedves 17es! Szép ideológia! De tényleg! Alapjába véve azt gondolom, hogy nagyon sok szülő megirigyelné a kapcsolatunkat. Arról az ominózzs buliról is tudtak tekintve hogy elkérezkedtem rá. Nyilván nyomós okokból teljesen jogosan nem engedtek el. Egy kamasznak aki el akar menni valahová mindenáron magyarázd meg hogy nem válik hasznára 😄 az ok nem a bizalmatlanság volt! Nagyon jól tudták hogy ilyen helyen soha egy korty alkoholt sem ittam nem hogy még mást.

Nyilván sérült a kis lelkem 😄 És ezt Te 3 mondatból szűrted le. Kívánom minden tininek meg velem egykorú fiatalnak, hogy CSAK annyira legyen lelki sérült mint én és CSAK annyira legyen jó kapcsolata a szüleivel mint az enyém! Hidd el..nem tartana ott a világ ahol!

Nem nevezném azt jó kapcsolatnak, ahol egy 15 évest csak egy "istenes taslival" lehet észhez téríteni. Attól függetlenül, hogy nyilván sokan még ennél sokkal rosszabb kapcsolatban vannak a gyerekeikkel. Ez nem mentség.

A fizikai agresszió, testi fenyítés számomra egyenlő a nevelés csődjével.