Miért beszél a legtöbb anyuka (indokolatlanul) többeszámban? Észreveszitek ha így mondtok valamit vagy már fel sem tűnik?
Sok anyukától hallom,hogy olyankor is többesszámot használ, amikor ennek semmi értelme, sőt nevetséges lesz tőle. Pl. még szopizunk, éjjel még bekakilunk, mindig lerúgjuk ezt a cipőt.
Babavárás előtt vagyok és nagyon félek, hogy egyszer az én számat is elhagyják ilyen szavak. Bár remélem ilyen nem fordul elő, nagyon égnék. Nektek mindig feltűnik, ha így beszéltek? Egyáltalán ennek mi értelme? (Szeretném kihangsúlyozni, hogy nem arról van szó, amikor mindkettőjüket érintő dologról van szó, pl. hogy sétálni megyünk vagy játszótéren voltunk.)
Dajkanyelvről még nem hallott a kedves kérdező.
A macira is mond majd azt neki, hogy MEDVE!
Aztán csodálkozz, miért nem beszél.
"DAJKANYELV (mert tudod a szakirodalom így említi)"
Igen, köszi a kioktatást, tudom miről van szó, de nem erről beszéltem. A dajkanyelvnek nem része az indokolatlan többesszám (bekakiltunk, jön a fogunk), hanem az anya és gyerek közötti kommunikáció. Persze én sem irodalmi nyelven beszélek a gyerekemmel és biztos néha gügyögni is fogok, de attól még igyekszem normálisan bezsélni. Miben rontja a gyerek nyelvi fejlődését? Hallgass meg általános iskolásokat beszélni és megérted. Másrészt nem a dajkanyelvről, hanem az ÉDINYELVRről, IDIÓTANYELVről beszéltem (tudod, így nevezi a szakirodalom...:)), ami az ubi, pari, szopcsi, türcsi.
"Mivel annyira ráérsz biztos tudsz ilyet linkelni, vagy említeni, kíváncsian várom."
Nem tudom miből gondolod, hogy annyira ráérek, mert nem így van, de ha édinyelvre, dajkanyelvra vagy kíváncsi, akkor Balázs Géza cikkei közt jó eséllyel találsz bőven, ne haragudj, nem dolgozom helyetted és nem is hiszem hogy igazán érdekelne, inkább kötekedésnek éreztem ezt a linkkérést. De ha tényleg érdekel, akkor szívesen utánanézek, bár nem érek rá, de megoldom.
Véleményekre vagyok kíváncsi (aki azt írt annak köszönöm, akár egyetértünk , akár nem, mert nem az a lényeg), nem azt hogy kioktassatok valami anyukai felsőbbrendűségből, hogy majd megtudod és lesz ezer más bajod. Persze, hogy lesz, most is van, de miért fáj az sokaknak, hogy nekem ez is kérdés?
"számodra ez szakmai kérdés elég nagy tévedésben lehetsz vagy nagyon nem jól ismered a szakmád"
Úúúúúúgy szeretem az ilyen megmondóembereket... :))))))) Ők aztán tudják a frankót....:)))))
"akkor így hangzana a mondat éjjel még bekakil a gyerek és nekem tiszába kell tennem. Ez röviden annyi éjjel bekakilunk"
Nem akarok ebbe nyelvtanilag belekötni, de a kettőnek semmi köze egymáshoz. De tudom, hogy erre jön majd a válasz, hogy nem vagyok anyuka, nem tudhatom.... Oké, akkor nem tudom, de azért azzal tisztában vagyok, hogy én már nem szoktam bekakilni...:)
Nem baj, ha így beszélsz, de nem kell ezt megideologizálni meg elméletet alkotni hozzá, mert nem állja meg a helyét.
Ha nyelvész vagy valóan, akkor elég gáz ez a kérdés tőled. Mert egyrészt szerintem is általános alany a többes szám első személy a magyarban. Másrészt pedig szakzsargon (mint a nővéreknél a kórházban: Hogy vagyunk ma anyuka?)
Egyébként pedig a felhozott példák sem jók, mert pl a mi újság veletek? Hogy vagytok? Mit csináltok? kérdésre válaszolnak és szerintem ez is az oka, hogy a válaszban megmarad a többes szám.
Ráadásul a még szopizunk, helytálló is- mert az furcsa válasz lenne: én szoptatom, ő meg szopizik (mivel eme tevékenységhez két ember kell)
"A tudatosságot pár hónapra hanyagolni fogod, hidd el, inkább a gyerekedre figyelj majd!"
Aha, hogyha tudatosan nevelem a gyerekemet és figyelek arra hogy mit miért csinálok és mondok, akkor nem figyelek a gyerekre. Innen csak egy lépés, hogy hogyha ilyenekre figyelek, akkor rossz anya leszek... :(
"Szerintem ez a téma olyan "száraz", ilyeneket csak az tud kérdezni akit a szakmája jobban izgat mint a saját gyereke,"
Mivel egyelőre nincs gyerekem, ugye nem baj, ha nem az az elsődleges az életemben? Tervezzük, foglalkozom a kérdéssel, sokat olvasok, beszélgetek róla már anyukákkal. Ha meg számodra olyan borzasztó ez a téma, akkor gondolom fegyverrel kényszerítenek, hogy írj ide, ugye?
Lépjetek már túl a dajkanyelven, NEM ARRÓL VAN SZÓ! Nem fogom azt mondani a gyerekemnek, hogy medve, persze hogy használom a macit és a brummbrummot is, de azért elmondom azt is, hogy igen, ez egy medve.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!