Tényleg én vagyok rossz anya, mert még soha nem ütöttem meg a gyerekeimet?

Szia!

Azt hittem eddig, hogy csak a férjem és én vagyunk ilyenek, de örömmel hallom, hogy vannak még olyan emberek, mint mi. Sajnos mi ugyan ezeket megkaptuk, a szüleinktől is, és némelyik embertől. Én egész életemben 3 pofont kaptam az anyámtól, persze szerinte jogosan, de ezek a pofonok igen mély nyomot hagytak bennem. Akkor én elhatároztam, hogy ha nekem gyermekem lesz, nem fogom bántani. A férjemet úgyszintén bántották, csak Őt napi szinten ütlegelték a szülei. Érdekes módon csak Őt,de volt még 2 tesója. Őket nem. És szerencsére a férjem is olyan, hogy sosem bántaná a gyermekét sem, és engem sem.

Mindenképpen jól csinálod, és ez maradjon is meg így.

Mi is nagyon türelmesek vagyunk a 7 éves kisfiunkkal. Bár Ő egy földre szállt angyal. Mindent megengedünk Neki, őszinték vagyunk hozzá, és Ő is az. Ha bármit kérünk Tőle, megteszi azonnal, nem kell Neki sem könyörögni, sem kétszer szólni. Természetesen ez így van vissza felé is, mert ha Ő kér valamit, mi is azonnal megtesszük, akármi legyen is az. A kiabálást nem ismeri. (itthon)

Voltunk vendégségbe, és az "anyuka" nagyon durván ordibált a két kisfiával, és plusz még ocsmányul is beszélt. Sajnos a mi kisfiunk megijedt ettől.

Próbáltuk elmondani ennek az anyukának, hogy hogyan csinálja, de neki nincs türelme.

De hát ki így, ki úgy gondolja a gyermek nevelést.

Nem könnyű,az biztos.

Bár csak mindenki ilyen lenne...

Minden jót!

32 hetes.

ugyanmár, ne sajnáltasd magad...

dícséretet vársz, amiért ezt vallod, és ezt sajnáltatással akarod elérni.

"rossz anya vagyok"---micsoda teátralitás...

Jaj, miért kell minden nap feltenni egy ilyen kérdést...ez pont olyan, mint a "használsz vagy nem orrszívót" szoptatsz vagy tápszerezel" "külön vagy a szülőkkel alszik".

Vagy a suttogó kontra aludj el gyermekem:)

Korlátok és határok kellenek a gyereknek, de ezeket nem feltétlenül veréssel lehet elérni.

Mindemellett azt gondolom, ha elcsattan egy popsiracsapás, vagy 101-ik alkalommal is a konnektorba nyúlkál, hiába beszélsz és enyhén "megdádázod" a kezét, attól nem lesz verve a gyerek és nem lesz lelki sérült. A veréstől, pofozástól igen.

Én sem bántom a gyerekemet, igaz még kicsi, de ezt láttuk otthon a párommal. Volt szép szó, meg szidás és néha kiabálás, de kezet nem emeltek ránk soha.

Szóval attól nem rossz anya valaki, mert nem veri a gyereket, vagy néha a fenekére csap kicsit (nem akkorát, hogy 3 métert repül a gyerek!), inkább az a rossz irány, ha vki nem csap, amikor már kéne vagy akkor is ver, amikor nagyon nem kéne.

A szép szó 90 %-ban segít. Viszont iszonyat türelem kell hozzá.