Miért vállalnak gyereket egyesek felelőtlenül?

Hát nem tudom. Én 20 évesen szültem, igaz, a körülmények nem voltak ideálisak, de mégsem érzem magam felelőtlennek. Én örülök neki, hogy fiatalon szültem, mindig is így szerettem volna (lehet talán egy-két évvel később, de ez sem vészes), mert én azon a véleményen vagyok, hogy egy fiatal anya rugalmasabb, jobban terhelhető (főleg fizikailag), és nincs akkora generációs szakadék közte és a gyereke között. Ha valaki idősebb korban szül, annak más előnyei vannak.

De gondolom te nem is elsősorban arra gondolsz, hogy hány évesen, ez csak pluszban hozzá jön. Én amit nagyon nem helyeslek, az az, hogy valaki úgy vállaljon gyereket, hogy még soha egy napot sem dolgozott előtte. Leginkább azért, mert 1. nem fog GYED-et kapni, 2. GYES után nincs hová visszamenni dolgozni, illetve tapasztalatlan munkaerőként, kisgyerekkel nem igazán fog majd munkát kapni, vagy csak nagyon nehezen.

Mégis lehet, hogy én abba a kategóriába tartozom, akiket itt elítélsz a kérdéseddel, nem tudom. Mivel hogy 20 évesen szültem, és jóformán semmink nem volt, amikor terhes lettem. Sőt, terhesen az apával is megromlott a kapcsolatom (ami sajnos szükségszerű volt, azóta sem beszélünk egymással, lehet mutogatni, hogy ez kinek a hibája volt, a lényeg az, hogy van annak oka, miért nem), így egyedül maradtam egy pici babával. És igen, a szüleim segítségére szorultunk, ami nem jó dolog, és beismerem, hogy nem így kellett volna lennie. Csak éppen én tisztában vagyok azzal, hogy hogy kéne lenniük a dolgoknak, és teszek is érte, hogy ez így legyen. Azóta találtam magam mellé párt, aki a gyerekemnek is jó apja (inkább őt nevezem apának, mint a vérszerintit, szerintem érthető), és már csak pár hónap, és a saját otthonunkban élhetünk hármasban.

Amúgy én a terhességem előtt dolgoztam, igaz, érettségim nem volt, viszont mostmár van :) Nálam pont hogy nem abbahagyni kellett a gyerek miatt a tanulást, hanem végre be tudtam fejezni, mert annak idején hülye voltam, és inkább elmentem dolgozni, és az mellett nem volt időm (több műszak, stb.), baba mellett viszont simán le tudtam érettségizni, még egyetemre is felvettek, ami annyit jelent, hogy mire a fiam iskolás lesz, addigra (remélem) lesz egy diplomás anyukája, és nagyon remélem, hogy jobb munkám is lesz, mint amit előtte végeztem.

Szóval nem áll meg az élet gyerekkel sem, bár persze a legjobb az lett volna, ha ezek a dolgok már a baba születése előtt megvannak.

Azt viszont senki nem mondhatja, hogy a nevelésről fogalmam sincs, mert igencsak következetesen nevelem a fiam. Azt sem mondanám, hogy nincs fogalmam a felnőtt életről, mivel amúgy azért éltem én már egyedül, tudom mit jelent az önellátás, tehát nem volt az egész életemben, hogy mindent a seggem alá tettek.

Azt, hogy mások miért vállalnak felelőtlenül gyereket... Hát nem is tudom. Szerintem ez úgy zajlik, hogy ugye az ember fiatal, szerelmes, aztán vagy becsúszik a baba, vagy hirtelen felindulásból nagyon gyereket szeretnének, és lesz, de igazából nem gondolnak bele, hogy ez mivel jár. Csak amikor már késő. Pláne ha valaki nem is tervezte a babát, de nem meri vállalni azt a döntést, hogy elveteti (amúgy nem helyeslem az abortuszt, ne legyen félreértés), csak éppen nincs tisztában a döntése súlyával.

én ugy gondolom,nem mindenestben az a felelötlenség hogy ha babàt vàllalunk ugy,hogy elötte egy napot sem dolgoztunk,mert akkor nem lesz ezmeg nem lesz az.na ha màr egy vàrandos hölgy azzal indit,hogy milyen segélyekre szàmithat,na az szerintem nem szép dolog.oké alàirom,jol jönnek a segélyek,de azért mert mondjuk én nem dolgoztam eddig egy napot se és terhes vagyok,nem fogom a babàmat ellökni.

babaruhàk,meg minden ami egy babànak kell az van a hasznàlt boltokban is.megveszem fillérekért,otthol àtmosom,és megvanoldva a baj.enni eleinte csak tejet eszik,de gondolom ez a legkevesebb(ennivalot bàrhonnét elölehet keriteni)

nos nem a segély a fontos.......

ha van egy -két rokon,gondolom az is besegit(anya-apa)na de ha nem,akkor is felfog nöni a baba.inkàbb szegénységbe nöjön fel,mint egy müänyag zacskoba kilökve talàljanak rà a szeméttelepen.

ha valaki terhes és semmi esélye nincs(anyagi helyzet)az bàrmikor mehet anya otthonba,és ott segitenek,söt még az anya tovàbb is tanulhat!!!!

ha valaki nem vàgyik babàra mégis "véletlenül"teherbe esik,azt nem ajànlom hogy elvetesse.mert azt nehéz méägegyszer feldolgozni.

akkor màr inkàbb adja örökbe,vagy csak àtmeneti nevelésbe,ahonnét bàrmikor visszalehet venni,ha màr ugy érzi a mama hogy mégiscsak felkészült.

de éàn személy szerint:ha terhes lennék(az vagyok!!!)

nem vetetném el semmi pénzért!!

megszülném,és ha kellene,akkor felvennék egy babysittert,és mennik dolgozni(akàr prostituàltként9

de akkor is tudom,hogy a babàmnak mindent megfogok adni.

szerintem aki terhes és nincs kedve a babàhoz,még akkor sem ha a kezébe adjàk a szülö àgynàl(legtöbb abban a pillanatban nö fel igazàn)

azok nem csak a babàra,de még az életre is felelötlenek..

az ilyen személyek örökké ilyenek maradnak.

soha se félj sajàt babàdtol!!!!!!!