Miért vállalnak gyereket egyesek felelőtlenül?

egyrészt az, hogy nem úgy gondolkodik ahogy te, az még nem azt jelenti, hogy nem neki van igaza.

másrészről meg nem látja azt, hogy ha vár még egy, két, három évet, akkor jobb helyzetben lesz, alkalmasabb lesz az időpont. Ezt nem úgy értem, hogy nem tud előre gondolkozni, hanem úgy, hogy nincs kilátása jobbra. Azt látja, hogy öt év múlva pontosan ugyanennyire xar helyzetben lesz mint most. Akkor meg mindek várjon, ha szeretne gyereket? Csak öregebb lesz.

Ez ismerősöm mondotta volt:

Ha isten báránykát ad, ad mellé szénát is.

én 21 àéves làny vagyok.19 évesen terhes lettem.mivel nem volt meg az anyagi helyzetem elvetettem....gondoltam,nem leszek felelötlen..

na most!!!

21 vagyok,még mindig nem jutotam munkàhoz(hidd el kerestem,de ahol élek az én szakmàm semmit se ér...

albérletben élek pàrommal(ö dolgozik egy gyàrban)

ujra terhes lettem(véletlenül lettem az,hisz az elsö baleset utàn védekeztünk rendszeresen)

na döntés elött àlltam:ujra vetessek el egy babàt,mert felelötlenség megtartani,vagy maradjon meg?

tudod mit?

megtartom,ma màr 3 honapos kismama vagyok.nem érzem magam felelötlennek.

ugy gondolom nem az a fontos hogy milyen màrkàju,meg hàny darab ruhàt kap,lesz -e szàmitogépe,lesz e zsebpénze.

fontosabbnak tartom,ha este lesz aki mesét olvasson neki,aki verset tenul vele,aki fogja a kezét,aki orvoshoz hordja..

És én erre készen àllok.Tehàt nem érzem magam felelötlennek.

Ruhàk,meg minden fontos dolog van hasznàlt is,amit olcson megszerzek.

az étel nem kérdés..

Ahhoz hogy hogyan kell pelust cserélni,meg hasonlok,arra vannak külön elökészitök.Ha tapasztalatlannak érzem magam elfogom végezni!

de nem fogok azzal a büntudattal élni,hogy egy ujabb bébyt öltam meg.inkàbb ez a felelötlenség!!!Dokan ugy gondoljàk csak azok szülhetnek babàt akik elég sok pénzzel rendelkeznek.én sem nöttem fel aranykalitkàban,mégis felnöttem!!!!

pedig nem volt nekem megadva semmi luxus,nem nyaraltam,nem volt màrkàs ruhàm,meg sorolhatnàm.

Csalàdom mégis volt.Édesanyàm vàllalta a felelösséget értem,pedig szegény volt.

Én is vàllalom!!!

Tehàt szerintem az a felelötlen,aki terhes és elveteti babàjàt,vagy eldobja.

nem pedig az aaki fiatalon szül a szegénységbe.

az anyai ösztön meg magàtol jön!!!

Felelötlenségre gondolsz?

Mi a felelötlenség?

Ha már meg van a baba , vagy terhes ,és érdeklödik akkor szerintem az az ember nem felelötlen, csak érdeklödik, és kiváncsi, mert csak jót akar a gyereknek, az a felelötlen szerintem aki teherbe esik, és a kis úját nem mozditja meg ezzel kapcsolatban!

Pl.: bulizik tovább, iszik, dohányzik, és felse fogja hogy ezekkel a dolgokkal menyit árt a babának!

Én 29 éves kispapa vagyok, a párom meg 22 éves kismama még egy hét és jön a baba.

Anyagi hátér nem mindig jelenti a gyerek biztonságát!

A kariere várhatunk, de ha igy nem jött össze miért jönne késöbb? Miért ne jönne össze a gyerek mellet?

Sokan negativan gondolkodnak az életről!

Mondok egy példát szerintem egyszerű lesz és elgondolkoztató!

Tehát haveromna tegnap volt a legénybúcsúja, ez "nagy dolog" elhívott engem!

Én mondtam bocsi nem tudok menni a

1. párom 2 hétan belül bármikor megszülhet

2. nincs erre pénzem ( nincs minimum 10 ezer forintom erre a célra, azt én inkább a családomra költöm)

3, messze is volt

A lényeg ebből hogy nem költök most arra hogy jól berugjak, hanem inkább veszek belöle 3 csomag pelenkát például!

Akik érdeklödnek nem szabad bántani öket, mert igen tudatlanok, de mi sem születünk ugy hogy egyből tudtunk pl. : járni, segget törölni, autót vezetni, olvasni stb...

Én azt látom ha valaki fel tesz egy látszolag nagyon buta kérdést azt egyből le oltjátok, szerintem ez itt a nagy baj!

Neki lehet hogy fontos kérdés, hiszen el jutott idáig, hogy fel tegye ezt a kérdést, és bíztos félve tete fel a kérdést, én is volt hogy feltetem kérdést, egy böl kaptam lehurogot is! Igaz sok jót is!

Azért mert te idősebb vagy én is tudnék töled olyat kérdezni amiben te nem vagy jártas, és az a 18 éves kis mama is, embereknek más más érdeklödési körük van!

Te ebben már gyakorlott vagy, én meg másban, a harmadik ember meg harmadik dologban, ezek nézöpont kérdések!

Ne bántsátok azokat akik kérdeznek, had tanuljanak!

MAN79 kispapa :)

U.I.: mindenkinek boldog babnevelést :)

nem mondtam, hogy hülye vagy.

De szerintem a bátorságot a felelőtlenségtől csak a végeredmény különbözteti meg.

Az aki szerinted felkészülten, tapasztalattal vág bele a dologba is elbukhat (lsd.pl. szülés utáni depresszió) és az aki lesz ami lesz alapon vág bele is lehet kiváló anya.

Most mi is úgy vágunk bele a dologba, hogy jórészt csak lakáshitel tartozásunk van. De nincs mire várnunk, mert 23 évig még lesz is. Reméljük sikerül és nem bukunk bele.

Ez van.

Én 20éves vagyok és van egy 8 és fél hós fiunk! Boldogabb már nem is lehetnék,őszintén. Eddig csak tengtem-lengtem az életben,és most végre van értelme az életemnek. Semmivel nem érzem magam kevesebbnek,mint a 30éves anyukák. Gazdagabbnak annál inkább,mert nekem még van jó pár évem hogy újra és újra lurkóknak adjak életet.

Nálunk egynél nincs megállás :)))

Kedves kérdezö!!!!

kommentedben ugy hiszem azt olvastam,hogy lehet e babàt bevàllalni,ha màr az életben sok rosszat àtéltünk?

vagyis hasonlot irtàl.

nos:

14 évesen végignéztem ahogy édesapàm meghal.majd édesanyàm hogyan vàlik depressziossà.

nagymamàm egy évre rà szintén meghalt.

kollégiumba kerültem ahol elözöleg jo eredményeim a csalàdi halàlOzàsok miatt bukàshoz vezetek.

késöbb anyàm kilökött a szo szoros értelmében!!!

sajàt magam kerestem fel a legközelebbi intézetet és kértem fogadjanak be.(tudtommal a gyerekek nem vàgynak intézetbe,én könyörögtem,hogy ott aludhassak,különben megfagytam volna éjjel.)

18.életévemet betöltve az intézetet elhagytam pàrzsàzezer forinttal.

ez elég volt még egy évi iskolàra,albérlet,stb.

egy év utàn egy fillérem se volt,még egy buszjegyre se.

senki nem segitett(mivel nagykoru lettem....)

prostituàlt lett belölem.hogy az alatt az idö alatt mit éltem àt,ne kérdezd!!!!

szörnyü életem volt.és ezeket csak felületesen közelitettem meg.

ma màr megismertem egy férfit,aki segitett kimàszni multambol.vele élek és terhes vagyok.

öszinte leszek:néha elfog a félelem,hogy ugyanolyan rossz anya leszek mint az enyém volt,vagy hogy annyira megtört az élet hogy nem fogok tudni szeretetet mutatni.

de megtatom!!!

és probàlok magamon felülkerekedni.segitségem nincs.

nincsenek baràtnöim,nincsenek jo szomszédaim,nincsenek szülök.

egyedül vagyok,teljes egyedül.csak a pàromra szàmithatok.

ugy gondolom,ha valaki valamit igazàn akar azt eléri idövel.

én egy boldog csalàdra vàgyom.ha a babàt nem vàllalom,akkor nem lett volna meg a lehetöség a kivànsàgomra.

azért mert sokat àtéltem,nem érzem magam felelötlennek,inkàbb tanult,tapasztalt lettem,és tudom hogy a sajàt gyermekemet mitöl kellesz védjem.

valahol én is depresszioval küzdök(sajnos)és ezt sokan észreveszik.nem vagyok agressziv,csak mindig sirok...

hogy igy bevàllalok e egy babàt?

persze.

nekem nem tud egy orvos segiteni pàr oràs beszélgetéssel,vagy ha felirnak nyugtatot.nem segitett soha,éàs nem is akarom hogy segitsen.

az én gyogyszerem a babàm lesz!!!!

amint a kezembe adjàk,és bizonyosul bennem,hogy ö az enyém,hogy akàrhol leszek,ö is velem lesz,onnantol kezdve tudom:megfogok lelkileg gyogyulni!