Kisbabát szeretnék, de a párom hallani se akar róla. Ez a téma idegesíti. Mit tegyek?

Pontosan utolsó, én sem értem az ilyeneket akik azt mondják 9 évüknek annyi. Miért nem voltak boldogok kilenc év alatt?

Ha meg nem akkor meg ő is hülye volt, hogy nem lépet.

Szerintem senki válasza nem volt sértő, vagy butaság. Mindenki leírta a maga megoldását. Te földhöz verheted magad, ha a férfi nem tőled akar gyereket.

Megoldás 1. : Ráerőlteted, beleegyezik, aztán rájön, hogy ő ezt nem akarta, elhagy még a legelején. Ott maradsz 24 évesen! a gyerekkel, aki "csak a tiétek".

Megoldás 2. : Ráerőlteted, beleegyezik, rájön, hogy ő ezt nem akarta, de becsületből veletek marad, éltek egy boldogtalan kapcsolatban. De ami a fő, hogy lett gyerek, aki "csak a tiétek".

A muszájt pontos j-vel írjuk különben.

Ne hívj életre úgy egy gyereket, ha a leendő apja nem akarja. Még akkor se, ha muszájból "beleegyezik".

Beszéld meg vele: mikorra tervezi, mi kell még hozzá, ha már mindenetek megvan.

Ha nem tervezi, te viszont mindenképpen akarsz, akkor pedig beszéld meg vele, hogy váljanak külön az útjaitok.

Én nő vagyok,nálunk ez volt a megoldás:

Én soha nem akartam gyereket,a férjem viszont igen,3-at.Kiegyeztünk abban,hogy 1 lesz és kész.Most 39 hetes terhes vagyok a kisfiunkkal,kedvesemmel madarat lehetne fogatni,én is kezdem szokni a dolgot :-) Sőt!

Lehet,hogy meg kellene egyezni nektek is,valami kompromisszumban: mondjuk egy évig nem zaklatod a dologgal,ő cserébe addig átgondolja,mit is szeretne.Tudom,sok idő most ez neked,de nekem pl. ennyi kellett + egy megfizethető magánorvos és így teljes a harmónia és boldogan várjuk mindketten a babát.Így nem volt erőltetve,nem éreztem kényszert meg semmi,nekünk így volt jó.