Nem akarom, hogy átjárkáljon a szomszédba?

Kisfiam 2 éves múlt, nagyon jóban van a szomszéd asszonnyal, folyamatosan kap tőle valamit, minden nap hoz ki neki gyümölcsöt, édességet, vagy valami apróságot.

Ő egész nap egyedül van otthon, és a kisfiam folyton át akar menni hozzá, amit ő is nagyon szeretne, napi szinten folyik a "miért nem engeded át, adod kölcsön egy kicsit, nyugodtan átjöhetsz te is, stb."

Viszont itt a bibi, én nem szeretném átengedni. Lehet én vagyok a hülye, de nagyon idegesít, hogy így is állandóan belelát az életünkbe, egész nap kint van az udvaron, kb. fingani sem lehet (szó szerint, már bocsánat) anélkül, hogy ő hallaná.

Nekem amúgy nincs bajom vele (mondjuk elég sokat iszik, napi rendszerességgel, de nem is ez a baj), de nem szeretnék átjárkálni hozzá, nem szeretném, ha ennyire a része lenne az életünknek, és nem szeretném, ha átmászkálna a gyerek.

Már a férjem is elmagyarázta neki, hogy a gyerek nem kazettás magnó, hogy kölcsön adjuk, de ettől függetlenül napi téma, hogy a kisfiam kéredzkedik, nekem meg már tök kellemetlen nemet mondani, mindig firtatja, hogy de miért nem.

Nem akarom megbántani, igazából semmi konkrét bajom nincs vele, de nem az én társaságom (már bocsánat a kifejezésért, de nem az eszéért szeretjük, az a tipikus nagy hangú nagyokos, aki mindenhez ért, mindent tud, stb.)

Tisztaság is van náluk, tényleg még a légy is hason csúszik, de én akkor sem szeretném ezt a "kapcsolatot" tovább mélyíteni, és már tök kellemetlen ez az egész.

Ti mit tennétek?