Mit csinálnátok a helyemben, tűrnétek vagy tovább lépnétek?

Először szedd össze saját magadat lelkileg. Járj el a gyerkőccel társaságba, és néha egy két órára vigyázzon rá a nagyi, te addig szusszanj egyet.

Utána próbáld meg beosztani a pénzt, mert ha jól értem havi félmillióból nem tudsz félretenni???

Ha ezek megvannak, üljetek le, és beszéljétek át az otthoni, a baba körüli és az egymás közti problémákat.

Kitartás, ne rögtön elszaladni akarj!

Párom munkájából kifolyólag van, hogy 2 hónap alatt van 2 nap szabadnapja, meg néha egy-egy szabad estéje, délutánja. Délelőtt elmegy, este későn jön. Aztán van néhány hét holt szezon az évben, amikor időben hazajön, vagy 2-3 napot itthon is tud lenni, de kb folyton egyedül vagyok a kislányunkkal.

Nagyon-nagyon jól keres ő is, én csak a gyerekkel kell, hogy törődjek egyelőre, meg a lakás körüli dolgokkal. Sokat sírtam miatta, elhanyagoltnak és boldogtalannak éreztem magam, pont, mint te.

Aztán szereztem magamnak kisgyerekes barátnőket, sokat összejártunk és rendbe tettem magam lelkileg. Viszont az én párom soha, de soha nem beszélne sem velem, sem a kislányunkkal csúnyán.

Veled megteszi a párod. Hülyére vesz és le sz.rja a családját, már bocsánat!

Jó, hogy viszi haza a pénzt, de el is költi, szóval olyan, mintha nem is vinné.

Ha ilyen volt a gyerek előtt is, én nem is szültem volna neki, az tuti.

Ha van hová menned, mondjuk szüleidhez, akkor cuccolj össze és menj el. Ha kapálózik utánatok, akkor esélyes a dolog, ha nem, akkor bíróság, gyerektartás, aztán majd csak rád talál a szőke herceg.