Mit tesztek, ha nem értetek egyet a nagyszülők nevelési elveivel, akik egyáltalán nem tartják tiszteletben a tiéteket és ellene mennek?

Sajnos az édesanyámra én sem tudnám rábízni a gyerekeimet, mert homlokegyenest mást csinál, még akkor is, amikor nálunk van látogatóban. Így ha nagyon kell, bele tudok szólni. Ez van. Ez mindenkinek rossz, mert ő nagyon szeretne unokázni, és nekünk is könnyebb lenne, ha rá lehetne bízni, de nem merem. Nem jó a kapcsolatunk.

Sok mindenben szabad kezet kapna, de tudom, hogy azt a pár dolgot sem csinálná meg, amire szigorúan megkérem...

Egyik fő probléma nálunk a táplálás, allergiák miatt nagyon nem mindegy, hogy mit kapnak enni, anyám meg fel nem fogja, és tejkaramellát hoz, amikor tudja, hogy tejet nem lehet. És meg kérdezi ártatlanul, hogy "csak néhányat sem szabad?" Aztán meg mi szívunk a hasmenéssel meg az ekcémával... Szóval nem.

A helyedben nem bíznám rájuk a gyerekedet. Még véletlen sem!

Nem is kérdés.

Nálunk az ellenkezóje van, mi dent megenged a nagyi, hogy ne kelljen rászólnia az unokára, de ugyanakkor betegesen aggódik. Tehát a gyerek ne sétáljon a fúben, meg halálra marják a bogarak, de az ollóval játszhat, mert ha elveszi tőle, akkor szegénykének fájni fog a leke. Ha roszzat csinál az unoka, az csak véletlen, é sutána meg kell puszilni és simogatni.

Ugyanolyan károsnak találom ezt a túlféltést, mint nálatok a szankciókat.

Én azt gondolom, hogy a szülő dolga, hogy meghúzza a határokat, és a nagyszülőnek alkalmazkodnia kellene a gyerek érdekében.

Igen, bocs felre ertelmeztem. De a helyzeten nem valtoztat. Most meg nem erti, kesobb pedig sajnos nem fogja szeretni a nagyit. MEg akkor is, ha most meg nincsenek ilyen erzesei...majd anyukad tesz rola :( Sajnalom, hogy ez a helyzet. Nalunk sem vigyaz mas a kicsire, mint en es a parom. Annyira ritkan latja a lanyunk az itteni nagyszulok, hogy nem tudom mikor lesz ez maskent. Nincs harag, azt sem tudom hogy csinalnak, de valahogy megsem latjuk surun egymast.

Az en csaladom pedig messze el. Idealis vagy sem ez van. Egy biztos, amit a tesodek csinalnak az sem fog elmulni a gyereknel nyomtalanul. Felnott fejjel nem biztos, hogy a nagyit surun fogjak latogatni. De mar szerintem par ev mulva sem, amikor "ok dontik el". Ez a szemelyes velemenyem, aztan lehet, hogy a legjobb baratok lesznek ;)

Az alapveto baj, hogy ok nem is akarnak megvaltozni mar. Ugy erzik, hogy ok jol csinaljak. Sajnalatos, mert ahogy irod masban meg segit. Nem ertem, hogy miert kell igy. De a furcsa az, hogy a nagyik altalaban nem ugy allnak az unokahoz, mint a gyerekeikhez anno. Altalaban tul engedekenyek, ok adnak mindent, a szulo meg hagy szivjon. Ahogy ezt erzem nalatok viszont ugy van, hogy anyukad ugy all a kisunokahoz, mint anno hozzatok. Tevedek?

A saját anyámra és a húgomra nyugodtan bízom a kisfiamat. De az anyós van közel, egy utcával arréb.Soha nem bíztam rá fél órára sem.Állandóan nasiztatná és ő is tipikusan az aki csakazértis a tiltott dolgokkal etetné folyton (ahogy már írták, édesség és tej 5 hónaposan stb.)A másik unokájára féléves korától vigyázott egész nap mert a sógornőm visszament dolgozni,láttam mit művelt és tudtam előre hogy nem fogom igénybe venni a szolgálatait.

8 hónaposan otthagyta pelenkázás közben a kanapén és persze leesett a kislány,ő is odaadja az ollót meg bármit csak nehogy sírjon szegényke,égő gyertyával szórakoztatta, egyszer bele is nyúlt a baba,még 1 éves sem volt amikor csirkecsontot adott neki szopogatni.

Babakocsiban tologatva altatta és nem hiszi el hogy másképp is lehet,a kisfiam magától alszik el, nem is hiszi,őt is tologatná ha rábíznám aztán meg leshetnék hogy el lenne rontva az altatása.

Ja és vannak gusztustalan dolgai is,ha ott eszünk mindenáron a saját kanalával-villájával akarná etetni a fiam.A másik unokájának meg a saját textilzsebkendőjébe fújatja az orrát,amit ő is használt már (4 éves a kislány).

Ja és belenget a fiamnak folyton dolgokat az orra előtt, amiket nem ehet és amikor szegény nyúlna utána akkor szomorúan rázza a fejét hogy nem lehet mert anya nem engedi.

A sógornőm nagyon fiút akart és kislánya lett,és folyton mondogatja neki hogy anyád fiút akart és hogy sírt amikor megtudta hogy lány vagy.Hogy lehet ilyet mondani egy ilyen nagy gyereknek,azt hiszi nem érti?Én meg lányt akartam és én is kicsit elkámpicsorodtam mikor megtudtam hogy fiú,őt meg azzal szórakoztatná nagyobb korában hogy anyád szomorú volt mert nem lány lettél???

Szóval ezt teszem, hogy soha nem hagyom nála.

13 hós kisfiú anyukája