Szégyellni kéne magamat, mert segítenek a nagyszülők?
Két gyerekünk van, szerényen élünk vidéken egy kertes házban. A szüleim sem gazdagok, de sokszor hoznak a gyerekeknek ruhákat, cipőket, párszor elvittek vittek nyaralni, kirándulni.
Itt annyiszor olvasom és már személyesen nekem is szóltak be ismerősök, szomszédok, hogy milyen könnyű nekem, hogy ennyi mindent kapok a szüleimtől. Miért ilyen nagy baj ez? Nem elszórják a pénzt a szüleim, nem azért adják, mert én kötelezem rá őket. Rosszul kellene éreznem magamat?
Vagy csak irigyek az emberek?
Nem hiszem, hogy irigyek az emberek. Nálunk nem segítenek a nagyszülők, de nekünk van pénzünk.
Itt az a fő gond, hogy vannak, akik úgy vállalják a többedik babát is, hogy "úgyis majd anya, apa, akárki kisegít minket, majd ők megveszik a ruhákat, meg miegymást."
Szerintem abban a formában nagyon szégyenletes, főleg, ha az embe a saját szüleit pumpolja öregkorukra.
Ha tudom, hogy nem gazdagok a szüleim, biztos, hogy megkérem őket, hogy ne hozzanak ANNYIT, mert úgy illene. Erejükön felül akarnak adni, mert az unokák.
Én a helyetekben az arany középútnál maradnék.
És hidd el, nem vagyok irigy.
Szerencsére megtehetem, hogy akár 50 e ft-ot is költsek havonta ruhákra a 3 gyerekre, szóval nem azért írtam, hogy azt hidd, hogy irigy vagyok.
Szüleink kisnyugdíjasok. Még mi adunk nekik.
Kértük már őket, hogy ne hozzanak annyit, de hozzák, adják.
Nem pumpoljuk őket, mi soha nem kértünk tőlük semmit.
Erejük teljében vannak, nem idősek. Azt szokták mondani, hogy majd később segítünk nekik mi, most még hadd segítsenek ők.
Hasonló megjegyzést is kaptunk már, amit írt az egyik válaszoló, hogy biztosan azért vállaltuk a második gyereket, mert a szüleim tolják nekünk a pénzt. Ezt nem értem.
Mintha fegyvert tartanék a fejükhöz, hogy adjanak még.
Ne törődj vele mit mondanak az emberek, nehogy már a mások véleménye miatt érezd kötelezőnek, h rosszul érezd magad:)
Látnak egy töredéket az életetekből és úgy gondolják tovább, ahogy akarják.
Mi se kérünk, teljesen jól éldegélünk a 2 (hamarosan 3) gyermekünkkel, de szintén erejük teljében lévő nagyszülők mindig hoznak valamit, sőt mivel messze laknak így amikor havi 1x el tudnak jönni hozzánk állandóan feltöltik a spajzot meg a hűtőt, fagyasztót mindenfélével, gyerekeknek valami apróság mindig akad, pelus, ilyesmi.Nem kérjük mi se de úgy vannak vele, h megengedhetik maguknak és ha már ilyen ritkán tudnak jönni segítenek.(Nyáron pl oiszok jó, mert a kertjükben rengetek zöldség-gyümölcs terem és azt állandóan hoznak, de olyankor tényleg rengeteget).Mi Pesten élünk, jól jön, örülünk neki nagyon.De nem élősködünk rajtuk, ha mi megyünk segítünk amit tudunk mi is.Te nem tehetsz róla, h másoknál ez valamiért (akár anyagi akár más okból) nem így van, attól még te nem vagy rossz ember.Ez nem elvárás, de ha hozzák örüljetek neki, mi is örülünk.:)
"lehet az aki mondja semmi segítséget nem kap, és ez rosszul esik neki, hogy érzi a különbséget."
Nem ezt hívják irigységnek?Valakinek hiányzik valami és rosszul esik neki, h másnak van, ezért még megjegyzést is tesz.Főleg olyanokat, amit írt is a kérdező, h "biztos azért vállaltak második gyereket" stb. Biztos nem tette volna fel a kérdést, ha tényleg "barátilag" menne egy-egy ilyen kijelentés, h "de jó nektek, h segítenek" stb.
Érezni lehet azért emögött a pletykát, rosszindulatot, irigységet stb.Főleg, ha még meg se válogatják egyesek miket mondanak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!