22 évesen ikres anyuka vagyok és a "játszótér bunkója". Rossz anya és feleség vagyok?
Érettségi után 18 évesen estem teherbe,egy akkor 2 éve tartó kapcsolatban.Kiderült,ikreket várok,a 19.születésnapom előtt,szültem két gyönyörű kislányt,akik most már 3,5 évesek.Még a terhesség alatt összeköltöztünk egy örökölt lakásba,és 1,5 évvel ezelőtt volt az esküvőnk.Ő 1 évvel idősebb nálam,tavaly diplomázott főiskolán,a tanulmányai alatt is dolgozott,én levelezőn vagyok,jövőre diplomázom.Rengeteg szülői segítséggel túljutottunk a nehéz időszakon,és nagyon boldogok vagyunk,annak ellenére,hogy szinte mindenki ellenünk fordult.
Lényeg a lényeg,az elején azt hiszem érthető módon nagyon féltem,és mikor megszülettek is nehéz volt,egyszerre kettővel.A terhesség alatt mikor szomorú voltam,vagy sírtam szinte csak a zene nyugtatott,rákaptam a zenehallgatásra elég erősen,beszereztem magamnak jó minőségű fülhallgatót és relaxálás gyanánt elég sokat hallgattam.Hozzászoktam eléggé.Mikor megszülettek sem tűnt el az életemből a zene,sőt mivel kicsinek elég sokat aludtak,amikor én ugye nem dorbézolhattam,egyre jobban "hozzám nőtt" a fülhallgató.Volt,hogy altatás közben hallgattam,volt,hogy séta közben,de volt olyanra is példa,hogy rossz napjuk volt,és amikor végre sikerült megvigasztalnom őket,betettem őket a pihenőszékbe,és bedugtam a fülembe a fülest,csak egy 5 percre,hogy egy kicsit megnyugodjak.Idővel,aztán hallgathattam volna hangosan,de rájöttem,hogy csak fülhallgatóval tudok igazán pihenni,valahogy "személyesebbnek" éreztem.Mostanra a lányok sokszor még nagyobb koncentrációt igényelnek,mint amikor még kisbabák voltak,nekem meg egyre kevesebb lehetőségem van,hogy normál hangerővel hallgassam a zenét.De még most is találok rá alkalmat.Van,hogy vásárlás közben,van,hogy a játszótéren (erre mindjárt visszatérek.) Nagyon sokan megszólnak,még volt,hogy idegen emberek is,amiért a lányok mellett is van,hogy szól a fülemben a zene,szerintük nem kellett volna,ilyen fiatalon szülnöm,nem való nekem a gyerek stbstb. A játszótéren is megszóltak emiatt,és rájöttem,hogy azok az anyukák nekem egyáltalán nem szimpatikusak,ezért ott is rákaptam a zene hallgatásra.Volt rá példa,hogy anyuka azt súgta a gyerekem fülébe,hogy tépd ki azt a vackot anya füléből,mert ez azt jelenti,hogy anya nem figyel rád...Utána a gyereket fél napig nyugtattam,hogy erről szó nincs,én nagyon szeretem.(Az illető anyuka azóta eltűnt a játszótérről.)Szóval amióta a játszón is fülesezek,még nagyobb felháborodás van az anyukákban,de ez engem nem izgat.A lányokra persze figyelek,viszont azt is hallottam már,hogy én micsoda önző vagyok,hiszen a kicsiknek szüksége lenne gyerektársaságra (az van az óvodában,plusz van 3 gyerekes ismerősünk is) és én a "játszótér bunkója" megakadályozom az ő játszótéri jóllétüket.Az egyik ilyen beszólást pont ma kaptam.Már nem megyünk többet arra a játszira.Szerintetek igazuk van?Ártok a gyerekeimnek?Ti mit láttok?Mi a véleményetek?
Előre is köszönöm.
Tulajdonképpen miért tetted fel a kérdést? A kritikát már a játszótéren sem fogadod el, itt sem fogod. Önigazolást akarsz kapni az arctalan internetről? Olyan emberektől akiket nem ismersz, akik téged sem ismernek, sőt lehet, hogy nincs is gyerekük vagy talán maguk is gyerekek?
A választ a környezetedben találod, család, barátok
Szerintem semmi baj a fülhallgatóval,simán lehet mellette figyelni,és azért a 4 éves gyerek mellett nem kell már ott ácsorogni játszás közben.Azért piszkálnak,mert fiatal vagy manapság fújnak a fiatal anyukákra,lehet azért,mert Ők már ráncosodnak mikor pelust cserélnek.Nem értem miért kell így letámadnia kérdezőt milyen szakaszt is hagyott ki? A dolgozom még 10 éves,aztán meg bőgök,hogy nem jön össze a gyerek 35 évesen,és azt hittem jobb lesz anyagilag ha várok,de igazából 40 évesen még mindig alig keresek valamit és rengeteg hitelem van szakaszt???
Kérdező ne foglalkozz azzal akik bántanak,semmi rosszat nem teszel,tisztességesen neveled a gyerekeid,tanulsz,szerintem igenis nagy dolog.Amúgy 19-22 éves is lehet érett az anyaságra.
Kár ítélkezni bárkinek is (különösen 38-as válaszoló),mert az élet nem mindig úgy alakul ám,ahogy tervezzük.Az élet nem működhet szabályszerűen,(tanulás-munka-esküvő-gyerek),mert az életben egyszerűen nincsenek szabályok.Egyének vannak,az egyéneknek pedig illúzióik.Hogy kinek mi az elképzelése pedig mindenkinek a magánügye.Nekem jött egy helyzet,amit el kellett fogadjak,és határozottan azt érzem,hogy felnőttem a feladathoz,és a lányaimon is ezt látom.
De azt hiszem egy kicsit eltértünk a kérdéstől...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!