Olyan életed van, amilyet gyermekként, fiatalon elképzeltél?

Szerettem volna megtalálni a Páromat és babát szülni. Ez rendben meg is van :)

De az sose jutott eszembe, hogy ennyire nehéz lesz majd munkát találnom, nem kellek sehova egy gyerekkel, nem lesz semmilyen segítségem és hogy anyagilag ilyen nehéz lesz.

Nagyjából elégedett vagyok. Gyerekként arra nem gondoltam, hogy hitelt kell felvenni, ha saját lakást akar az ember :) És azt sem kalkuláltam bele, hogy a szüleim nem fognak örökké élni.

Egyébként a munka príma, a gyerekeimre büszke vagyok, a férjemmel szeretjük egymást, az alapvető dolgokat meg tudjuk venni...

Egyébként ez egy felmérés?

Én fiatalon azt terveztem, hogy soha nem megyek férjhez, szülni meg pláne nem fogok, soha! Nem fogok senkire főzni, meg takarítani utána. Én inkább egyedülállónak képzeltem el magam, saját lakással.

Most, 32 évesen van férjem, és egy gyönyörű kisfiam. Egyáltalán nem bánom, hogy így alakult! :)

Bár még most sem vagyok teljesen felnőtt,még csak 19 leszek szeptemberben,de amit mindig is szerettem volna,azt megkaptam az élettől.Szerető családot,imádnivaló vőlegényt,akivel hihetetlenül jó a kapcsolatunk,és egy kisbabát,aki a szerelmünk gyümölcse és most 15hetes és a pocimban növekszik :) Anyagi hátterünk lehetne jobb,de így is megfogunk élni.A legfontosabb dolgokat elnyertem már az életben :)

És neked?