Akik jóban vannak a nagyszülőkkel, és néha vigyáznak is az unokákra, azoknál is van ilyen panaszkodás?
Szóval: Ikreim vannak, a nagyszülőkkel jóban vagyunk. Főleg az én szüleimhez szoktunk jönni, mert a párom családja Budapesten kívűl lakik, de ez most mindegy.
Főiskolára járok, most vizsgaidőszak van, a párom is szombatonként suliba jár, tehát úgy 3 hete többet vagyunk anyuéknál, hogy eltudjunk menni vizsgázni, suliba...
Az én szüleim imádják az unokákat, de anyám totál kikészít néha. Akárhányszor vigyáznia kell a gyerekekre (max. egy délelöttről van szó általában, de sokszor csak 2-3 óráról), akkor utána amikor hazajövök, csak vágja a fejeket, hogy milyen fáradt, meg folyamatosan azt hallgatjuk, hogy most már elég volt, ő elfáradt, hogy kivan, neki pihenni kell. Rendesen lelombozza az embert.
Én értem, hogy fárasztóak a gyerekek, de ez normális viselkedés?Kinél hogy van? Ti is megkapjátok mindig, hogy milyen fárasztó a gyerekekkel? Nekem nagyon rosszul esik ez.
Félre ne értsetek, nem azt mondom, hogy egy nagyszülőnek igenis kutya kötelessége az unokákat elvállalni, de ha állítólag (és ezt nem is kérdőjelezem meg) imádja őket, akkor miért kell ezt a cirkuszt mindig lerendezni? Miért nem mondja azt akkor, hogy ő nem bír velük lenni, ennyi.
Amúgy csak hétvégén szoktunk jönni, de persze ha épp nincsenek ilyen elfoglaltságaink, nem szoktuk lepasszolni a gyerekeket. Soha nem is szoktak itt aludni náluk nélkülünk a gyerekek, pedig már lassan 2 és fél évesek, de egyetlenegyszer aludtak itt úgy, hogy mi elmentünk.
Anyám heti 2 napot dolgozik csak, de pl. több, mint egy év alatt, mióta kiköltöztünk egy másik kerületbe, még 1x sem jött ki hozzánk, hogy mondjuk valamit csináljunk a gyerekekkel közösen. Nekem ez is fura. Pedig tavaly nyáron egyáltalán nem dolgozott, de mindinhova másfelé el tudott menni csavarogni, csak hozzánk nem.
Bocs, hogy ilyen hosszú lett, de komolyan érdekel, hogy én látom rosszul vagy ez normális?
Köszi a Te válaszod is:)
Nálam is ma telt be a pohár pont, már sírva fakadtam komolyan. Délelött el kellett mennem nagybevásárlásra a DM-be, ő vigyázott rjuk. Mivel elég jó kedvezményekkel tudok onnan vásárolni, neki is mondtam, hogy amire szüksége van, azt hozok neki. A lényeg: nem kaptam olyan mosószert,a mit mondott, így nem vettem semmit. Erre kiakadt, hogy nei az lett volna a legfontosabb, és ő minél jobb velünk, mi annál rosszabbak...(???) ezt nem értettem, hogy jön ide, úgyhogy már én is felemeltem a hangom, hogy mi van??? Nem mondta, hogy másmilyet is hozhatok...mellesleg hívtam őt, de nem vette fel..na minddegy.
Ja, persze ahogy beléptem az ajtón, már jött is a megjegyzés a gyerekek felé, hogy na végre itt van már anyátok, már elég volt!
Szóval látom, azért másnál is van ilyen és én látom akkor jól, hogy ezt nem így kéne...
Sajnálom:(
:):) Nem, sajnos ez tényleg az én anyám!
Nem lehet vele beszélni. Ő olyan típus, akivel jó beszélgetni, de semmi haszna nincs. Csak a magáét hajtja, még ha úgy is állítja be, hogy megért másokat vagy más helyzetét.
Az az igazság, hogy természetesen szeretm és tisztelem is, mert hát csak az anyám és mindent megkaptunk mindig tőle, megtanított azért sok mindnere az életben. De mostanában nagyon sokszor érzem azt, hogy nem úgy segít, ahogy kellene vagy nem úgy viselkedik, ahogyan kéne. Mindig a pénzen lovagol, de észre sem veszi.
Akik a babájukat most várják, azoknak külön gratula!!! Tényleg köszi a válaszokat, pontoztam:)
Hú anyukáad nem semmi tényleg de szerintem is úgy van hogy ez egy típus. Ha nem lenne gyereked és nem bíznád rá , akkor IS megtalálna-betalálna vmivel (mint ez a mosószeres téma is).
Nem tudom ez hogy normális (nálunk egy nagyszülő sincs akire megkísérelném rábízni a gyerekeket -3 van de míg 1 vagy 2 volt addig se- mert 2 nem él, 2 meg teljességgel beszámíhatatlan) de ahogy idősödnek az emberek úgy lesznek egyre "hülyébbek" már bocsánat és egyre rugalmatlanabbak. Egyáltalán nem látják be hogy milyen rosszul vagy idegesítően is csinálnak dolgokat.
Sajnos ez van.
Nem tudom hogyan lehet ezt a helyzetet igazábl orvosolni azt hiszem sehogy, mert nem megoldás az se ha nem mentek hozzájuk de ez se hogy rajtad vezetik le a feszkót...
Egyébként nagyon sok emberrel szoktam beszélgetni és a legtöbb nagyi aki segít bizony el van ájulva picit (vagy nagyon embertől függ) magától és bizony mindig hangoztatják hogy ők mennyit segítenek. Nekem a középsőm ovis, a legkisebbem bölcsis és ott is ugye nem egyszer nagyszülő jön a gyerekekért vagy szülőire is akár és ott bizony tök ismeretlenül is elkezdik nekem mondani pl. hogy dolgoznak a szülők és ők bizony jönnek segíteni meg itt fáj ott fáj amott fáj és milyen NEHÉZ AZ unokákkal legtöbbször 1 max. 2 kicsi gyerekről beszélünk (nekem bezzeg milyen könnyű mert persze az én gyerekeim milyen csendes rendesek-csak megjegyezném hogy NEM MAGUKTÓL lettek ám ilyenek és nem is mindig azok, de mindegy ezt legtöbbször elengedik a fülük mellett:)))
Úgyhogy gondolom ezt előadják mindenki másnak is ugyanebben a stílusban.
15-ös válaszoló! Nem haragszom:) Én is sajnálom, vagyis inkább a helyzetet. Mert amúgy én tök boldog lehetek, hogy ilyen családban nőttem fel na meg hogy már nekem is van családom és egy normális férj van mellettem, mert tudom, hogy sokaknak még így sem alakult az életük. De mostanában tényleg kezdek besokallni, egyre tisztábban látom az anyámat, aki ugyan mindig imádott minket,de az látszik, hogy mennyi időt elvett tőlnk azzal, hogy tanult-dolgozott és nem pedig velünk volt. Én sem akarok ilyen lenni, nekem 2 fiam van, de szeretnénk egy lányt is, ha megadatik, remélem nem leszek ilyen vele:)
Sok sztorit mesélhetnék még, nem is olyan régieket, talán ezért is kezd már sok lenni, mert az utolsó 2-3 hónapban nagyon sokat kiakasztott. (nemrég volt egy terhességem, aminek missed ab lett a vége, na akkortájt is alakított)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!