Mit gondoltok arról, ha valaki szerint 1 gyerek mellett mindent meg lehet otthon csinálni és szerinte aki panaszkodik meg folyton elúszik a teendőivel, az csak rosszul osztja be a napját vagy lusta?

gyerek-és anyukafuggo...A fiamnál én is el voltam havazva eleinte, igaz, hasfájos, nyugos volt, nem volt el sokáig, ha letettem, nem aludt éjszaka sem vagy csak ugy pár orára felekelt(nekem ez volt a legnehezebb, emiatt nappal is sokszor olyan voltam, mint a zombi). Ugyhogy az elso év nekunk is errol szolt, emellett rosszul osztottam be az idomet is. Sosem panaszkodtam, de szét voltam esve az elso évben. Aztán egyre jobb lett. Másfél évtol bolcsi, munka, tulorák, mégis minden megvolt.

Most a másikkal vagyok itthon. O nyugodt, békés baba kezdettol, éjszaka tudok pihenni, napkozben igy fejenállva is bírnám:)

ugyhogy biztosan ketton áll a vásár, meg hogy kinek mi a fontos....ha nincs kedvem, akkor nem gyozok semmit, még ha egész nap alszik is a gyerek.

Nem tudom hogy vagytok vele, de ez nem is csak a babától függ, sokkal inkább a mi fásultságunktól.

Nem nagy a kecó(68nm), de ha qvára semmi kedvem rendbe-ráncba szedni, akkor 3nap alatt se vagyok kész vele. Ha pedig nem 4 bal lábbal kelek fel akkor a szekrények tetejétől a függöny-ablak mosáson át az alap tisztításig mindennel alig 4óra(2gyerekkel), egy dolog van amit ha fejbelőnek se, az a vasalás, se régen se most, és talán a jövőben sem leszek hajlandó

Amikor a fiammal kilábaltam egy randa depiből, akkor érdekes nem úszott tovább a lakás rendezettek a szekrények, tiszta minden azóta is(na jó a falak megsínylik a gyerekeket)