Ilyen esetben elmondanátok hogy terhesek vagytok? Mit tanácsolnátok neki a helyemben?

Barátnőm is 21 évesen szült, elvetetni nem akarta, így a szüleinek csak kb. 3-4 hónaposan szólt, amikor már bőven kicsúszott az időből, hogy ez ne legyen vita (suttyomban járt terhesgondozásra). Nagy ramazuri volt, de végül a szülők elfogadták, nem rakták ki. Apával szakítottak már jóval előtte, hogy megtudta a lány a terhességét, de később sem akarta a férfit Apának a gyerek mellé (akkor bőszen ajánlkozott, de a gyerektartást csak ritkán fizeti). Baba mellett sikerült befejeznie az utolsó évet a főiskolán. 1 évesen a gyerek ment bölcsibe, ő pedig egyik munkahelytől a másikig, míg kb. 5 év múlva talált olyat, amiből el is tudta tartani kettejüket és szereti is. 10 év múltán még mindig a szüleivel lakik, akik már 70-en felül vannak, sokszor betegesek és nem tudnak segíteni, ha pl. túlóráznia kell, így bár a szeretet meg van, nem mindig ideálisak a körülmények a már kiskamasz gyereknek... De ugyanakkor úgy néz ki, egy éve talált egy komolyabb párt is magának, akivel 3-an közös-külön jövőt terveznek, remélem, sikerül neki(k). Szóval - példaképp - az ő története eddig így alakult.

Én is kiakadnék, ha direkt átverne a gyerekem, egy ennyire fontos témában. Főleg, hogy azért majd a segítség az kell, de azzal nem tisztel meg, hogy elmondja az igazat.

Van B tervük arra az esetre, ha otthon nem maradhat a nővéred?

Ha ők nevelik el segítség nélkül akkor semmi gond költözőn el, és megvan oldva minden. Itt bőven a nagyszülők segtsége miatt gond.