Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Akiket támogatnak a szüleik,...

Akiket támogatnak a szüleik, válaszolnának a lentebbi leírásomra?

Figyelt kérdés

Az a helyzet, hogy újra terhes vagyok. Már alig vártuk, tervezett volt mind a két gyermekünk.

5 éve vagyunk együtt, 3 éve házasok.

4 évig albérletben laktunk, most vettünk kevés hitellel (volt megtakarított pénzünk - örökség, stb - és ebből fizettük ki az önerőt) egy saját lakást.


A havi bevételünkből, így, hogy már a hitel is benne van, megélünk. Igaz, nem ehetünk mindennap kaviárt pezsgővel és nem tudunk negyed évente Hawaii-ra menni nyaralni, de amire szükség van, azt megtudjuk venni.

Félre tenni viszont most már csak max. havi 5-10 ezret tudunk. Ez viszont ugye nem annyira sok. Bár másnak ez kánaán.


Szóval én már 20 éves korom óta dolgozom, a férjem is egyből munkát talált anno az egyetem után.

Ő 29, én 26 éves vagyok.


Van pár dolog, amit újra be kell szereznünk a második gyermekhez. Mint pl. babakocsi, légzésfigyelő, mellszívó, szekrénysor, egyéb apró dolgok (ruhák, fésű szett, stb.)


A szüleim - leginkább az édesapám - ragaszkodik ahhoz, hogy segítsenek. Még nagyon a terhesség elején vagyunk, de a szekrénysort már megvette.

A héten érdeklődött, hogy mi kell még és mit mikor akarunk megvenni, mennyi pénzt adjanak, vagy közösen vesszük-e meg.

Anyósomék is segítőkészek, bár ők még nem hozták fel ezt a témát. Gondolom személyesen akarják megbeszélni (anno a lányunknál is így volt), mivel 120 km-re laknak.


Nos, mielőtt valaki azzal jönne, hogy miért hisztizek és minek sírok itt másoknak, fogadjam el a dolgokat, azoknak mondanám, hogy nem érdekel a hegyi beszédük.


Próbáltam már a szüleimnek elmondani, hogy megoldjuk a plusz költséget, mivel "belefér" a keretbe (kiszámoltuk, hogy jönnénk ki), de ők meg se hallgatnak.

Engem viszont kissé zavar, hogy mindent megakarnak venni, mindenben segíteni akarnak.


Igazából szeretnék úgy "talpra állni" a hitel mellett, hogy eltudjam mondani, önerőből értünk el mindent.


Ugyanis az édesapám mindig azt mondja, hogy ők két zoknival kezdték, és emiatt segíteni akar, hogy mi már két pólóval kezdjük.


Akiknek szintén ennyit és ilyen sokszor segítettek a szülei, azoknak nem volt ez zavaró?!

Ti hogyan éltétek meg?


2013. máj. 31. 15:24
1 2
 11/16 anonim ***** válasza:
amúgy nem csak ott vásárolnak a nagyszülők az unokának, ahol a szülők rászorulnak anyagilag. szerintem itt csúszik el a gondolkodásod. ugyanis nem amiatt veszik meg ők, mert a szülőknek nem telne rá, hanem mert hozzá szeretnének járulni a babaváráshoz. és el tudom képzelni,h édesapád már tizenévesen elhatározta, h ő bizony segíteni fogja a gyerekét az indulásban, és számára ez egyfajta cél és elégtétel. meg is tenné, de te nem hagyod neki, ezáltal megfosztod egy terv/vágy megvalósulásától. ne haragudj, de picit rátartinak tűnsz. ez a görcsös önerőből dolog ugyanolyan káros, mint mindent mástól várni. csak épp a ló másik oldala. amúgy az örökségből fizetés tényleg csak a bank szempontjából önerő, ha magát az elvedet nézzük, akkor nem az, hiszen nem ti teremtettétek meg rá a pénzt (nyilván nem kértétek, de ezt felesleges idekeverni)
2013. máj. 31. 15:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/16 anonim ***** válasza:
100%

Én is így éltem meg, egész addig, amíg anyukám megkérdezett tőlem valamit: ha a te gyereked felnő és nem kér belőled, elutasítja azt amiért te egész életedben dolgoztál, hogy éreznéd magad?


Onnantól csak mindent megköszöntem.

2013. máj. 31. 15:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/16 A kérdező kommentje:

Az egyértelmű enélkül is, hogy ha a szüleim elérik a szép kort, akkor mindenben segíteni fogok nekik. Legyen az anyagi vagy természetbeni segítség.


Nem rég tudtam meg, hogy a testvéremnek pl. mindent megvettek. Csak össze kellett írnia a listát, hogy mire lesz szüksége neki és az első unokának.

Én meg akkor 18 éves fejjel (!!!!!!) sz@rul éreztem magam, hogy csak egy 2 ezer forintos orrszívó szettet tudtam megvenni nekik. Mint később kiderült, ez maradt le a listáról.

Az első gyerekemnél a tesóméktól semmit sem kaptunk, amit ők használtak, mert mindent eladott.

Emiatt apukám nagyon haragszik rá, főleg, hogy lehetett számítani arra, hogy egyszer valószínűleg nekem is lesznek gyerekeim.

A helyhiány miatt meg nem panaszkodhattak, mivel a szüleinknél minden elfér a kert végében lévő "sufniba".


Szóval az első gyerekünknél is megakartak mindent venni, de én nem szerettem volna. Ott is segítettek, de minimálisan. Inkább a szülés utáni időkben kellett a segítség, de ott is természetbeli. Mint pl. unokázni és átpelenkázni, ha épp fürdök és nálunk vannak.

Anyukám 2 hétig nálunk volt és nagyon sokat segített. Apukám pedig még a kórházba hozta a "gyógyító" húslevesét.

Nekem ezek a dolgok többet jelentettek és jelentenek, mint hogy most (hasra ütök) fél millió forinttal támogassanak a gyermekvállalásba.


Ráadásul nem akarom, hogy azért vegyen meg mindent, mert a tesóm egyet fütyült anno és megkapta.

Persze, lehet (sőt biztos, hogy) nem ezért venné meg, de ha esetleg meglenne minden, amit a tesóm kapott, akkor mi pl. nem kaptunk volna semmi segítséget?!

Bár ez nem is érdekel, mivel nem az számít nekem, hogy anyagilag mennyit költ az unokájára, hanem azt, hogy szeretetet mennyit ad!

2013. máj. 31. 16:02
 14/16 anonim ***** válasza:

megint egy kérdező, aki csak a magáét hajtogatja, ennyi erővel akár ne is írtunk volna neki...


kérdező, azért van benned egy kis tüske a támogatott tesóddal szemben, még ha tagadod is...

2013. máj. 31. 16:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/16 anonim ***** válasza:
100%
Én nem értem mi a problémád. Én is anya, nagymama vagyok. Amikor tudunk segítünk. Viszonylag jól keresünk mindketten, házunk, autóink tehermentesek. Megvesszük magunknak amit kell, szórakozásra is költünk, de szerencsére marad. Van félretett pénzünk, amihez nem nyúlunk, amivel nem segítenénk a lányainkat csak akkor ha végszükséglet lenne, mert sosem tudni mit hoz a jövő, majd megkapják ha meghalunk:) Nem kell sok millióra gondolni egyébként, de egy biztonsági alap. Egyébként pedig adunk pénzt. Nem szorul rá egyikőjük kiscsaládja sem szerencsére, de a gyerekeknek szánt nagyobb ajándékokba beszállunk/kifizetjük. Gondolok itt egy íróasztalra, biciklire. Amikor a házat rendezték a bútorokba, most leteszik nyaralásra vagy megveszünk nekik olyanokat amiket maguktól sajnálnának, mert a gyerekre költik inkább, de nagyon örülnek neki. És szerintem ezen van egyébként a hangsúly: Ők is inkább a gyereknek vesznek meg valamit, mint maguknak. Mi is. A szülőség már csak ilyen furcsa dolog.
2013. máj. 31. 16:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/16 anonim ***** válasza:
54%
Én nem értelek. Nem téged támogatnak, hanem az unokákat. Inkább örülj, hogy ilyen szüleid vannak, akikre ennyire számíthattok és legyetek nekik hálásak, ezt felesleges problémázásnak tartom.
2013. máj. 31. 16:48
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!