Azok, akik annó, gyerek korukban egy lakásban éltek a nagyszülőkkel válaszolnának?
Az lenne a kérdésem,hogy milyen volt a viszonyotok a nagyszüleitekkel,illetve a szüleitekkel,és hogy volt-e ugy,hogy úgy éreztétek,hogy a nagyszüleitekhez jobban kötődtök,mint a szüleitekhez.Tudom ostoba kérdés,de lehet csak ostobán tettem fel,de mi ugy lakunk egy lakásban,hogy édesapám,édesanyám,vőlegényem,kislányunk,meg én.És igaz nem vagyunk kinnt sokat akkor a szobából,mikor otthon vannak a szüleim,nem szoktam nagyon rájuk hagyni,mindent ugy intézek,hogy velem van a kislányom,csak ha az apja nem dolgozik(késő délután ér haza),akkor őrá szoktam ráhagyni,de hát sokszor megcsap a gondolat,hogy a "normális" családoknál ugy van,hogy apa,anya,kisgyerek,mi meg még enni se tudunk kimenni ugy,hogy ne lenne ott még valaki,aki persze akkor szórakoztatja,én meg erre mérges vagyok szólok érte,és akkor én vagyok a rossz a kislányom szemében nis,hogy nem hagyon játszani,pedig az az elvem,amiből nem engedek,hogy evés közben nincs játék.És attól félek,hogy igy,talán a szüleimhez jobban fog ragaszkodni,mint hozzám,meg az apjához.Pedig mi látjuk el,mi gondozzuk,mi veszünk neki mindent(étel,játék ruha,mindent),mert ezekbe a dolgokba soha senkit nem engedtem beleszólni.Még csak fürdetni se fürdette,meg etetni se etette rajtam,meg az apján kívül soha más,de viszont mindenbe bele akarnak szólni,és ez már az agyamra megy.Pedig a kamasz kategórián már rég túl vagyunk(én is,meg párom is 27 évesek vagyunk),csak még házat venni nem álltunk neki,majd csak ha visszamentem dolgozni,és már egy majd' fél éve dolgozok,akkor merünk hitelt felvenni.
egy közel három éves kislány anyukája
válasza: válasza:Szia!
Mi is együtt laktunk a nagyszülőkkel.Nálunk nem volt gond,sőt segítettek is anyának.Anya vitt oviba,mama jött értünk.Apa nagyon sokat dolgozott,ő sose tudott értünk jönni.
A rossz oldala:(anyukám szerint)Mama mindjárt felvett,ha sírtam,kicsit elkapatott(ez már egyáltalán nem jellemző rám) Aztán meg a kéretlen tanácsok,ilyenek.Meg kimegy az ember,ott vannak,pihennél délután,jönnek-mennek stb.
Én nagyon szerettem így élni gyerekként,bár anyának ez nem volt túl jó.Úgy érezte nem tud eléggé érvényesülni.Meg aztán ott voltak a viták:amikor anya leszidott irány mamához.Naná,hogy mamának meg az unoka a szent(bár ebből SOHA nem volt vita)
Én viszont biztos,hogy egy házba anyukámékkal vagy anyósékkal nem vállalnék gyereket(max,ha már idősebb vagyok és szinte ez az utolsó lehetőség) mert anyának azért nem volt egyszerű.Két külön korosztály,bár szerintem alapjában jól kijöttek.
Nálunk ilyen baj már nem lesz,50 kilométerre lakunk anyóséktól és anyukámtól 160-ra...Lehet így se jó,de szerintem,ha választani kellene,hogy nagyon távol,vagy együtt,akkor inkább nagyon távol,mondom ezt úgy,hogy tényleg az ég világon semmi bajom nem volt azzal gyerekként,hogy együtt az egész család.
De sokat voltam egyedül,albérletben stb és megszoktam,már fura,hogy pl.Pároméknál is ott a nagymama,anyuka,testvérek,azok párjai is jönnek sűrűn.Nagy a ház,elférnek bőven,de én már nem tudnám meg szokni :-)
válasza:nagytatám régen meghalt, apám lelépett, szóval mi hárman voltunk anyukámmal és nagymamámmal, anyukám 3 hónapos korom óta dolgozott. Bizony, jobban kötődtem nagymamámhoz, mint anyukámhoz, ő inkább olyan volt nekem, mint egy barátnő, vagy egy nagyobb nővér.
De abban igaza van az elsőnek, hogy amíg nem vagytok önállóak, nem háboroghatsz. Ha már majdnem 3 éves a kislányod, akkor már tűröd egy ideje ezt az állapotot, bírj ki még egy kicsit.
Én már 21 évesen sem bírtam, hogy beleszóltak a dolgaimba, külön is költöztem tőlük.
válasza:Mi is együtt éltünk a nagyszüleimmel, anyai nagyszülők, a szüleim és mi négyen gyerekek. Soha semmiért nem adnám, hogy így nőhettem fel. És természetesen tudtam, hogy a nagyszülők engedékenyebbek, ez természetes. De hogy kötődtem volna hozzájuk jobban? és mikor öregebbek lettek, ez persze azzal járt, hogy mi a gondozásukban is segítettünk, ahogy ők a miénkben korábban.
Azaz én máshogy látom: ezt jelenti a család! A több generációt, nem szigorúan véve csak apa-anya meg a gyerek.
Valószínűleg a te viszonyod a szüleidhez nem teljesen felhőtlen, ezért nem engeded be őket jobban az életetekbe. Szerintem is magatokkal szúrsz ki, hogy nem engeded őket segíteni, attól te nem leszel kevésbé anyja vagy kevésbé jó szülő, hogy a gyereknek szoros a kapcsolata a nagyiékkal. Gondolj bele, ha most iylen a viszony, milyen lesz, amikor elköltöztök? És egy gyereknek olyan jó, ha időnként a Nagyi fekteti vagy ilyesmi. Minden gyerek tudja, hogy ez lazább stílust jelent, későbbi alvást, több mesét, de ez önmagában még egy gyereket se rontott el.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!