Irigyled Sarka Katát a luxusért, amiben nevelheti gyerekét?

Az anyagi helyzetüket irigylem. Igazságtalan az élet... Abból van ennyi pénzük, hogy a férje a tv -ben bohóckodik?

Akinek meg rendes szakmája van, becsületes munkája, az meg hó végén számolgatja a pénzt. A férjem orvos, 6 évet tanult az egyetemen, 4 évet a szakvizsgáig. Nap mint nap ember életek vannak a kezében. 3 munkahelyen dolgozik, hogy normális körülményeket tudjon nekünk teremteni. Van, hogy a fiam napokig nem látja az apját. Másfél szobás lakásban élünk, kihúzható kanapén alszunk a férjemmel. Mi nem érdemelnénk meg ilyen luxust???

az én férjem mindig csak azt mondja:

-bizony úrnak születni kell,addig meg marad az éhség.

Mondhatni igen. Az anyagi helyzetüket igen. Amúgy nem szeretnék úgy élni, de hát lenne annyi pénz amiért igen:)

Ami "vicces" hogy nálunk is valahogy így van kialakítva a gyerekek része, de szerintem az összes felszerelés ér annyit, mint nekik egy szobába:) A fürdő rész pl. fehér csempés (legolcsóbb) csak színekkel tudtuk feldobni. Majd talán egyszer ott is tudunk cserélni. Bár nem hiszem, ahogy nőnek rengeteg pénzbe vannak. És végül is ezt irigylem tőlük, hogy nekik ez nem számít, nem kell azon gondolkodniuk, hogy ha beíratják a gyerek lovagolni akkor más tevékenységet már nem tudnak beszorítani, vagy azon hogy melyik cipőt vegyék meg a kettő közül, mert mindkettő belefér stb.

A ház amúgy engem sem fogott meg. De elfogadnám a nagy tereket (pénztárcájukat) és berendezném a magam ízlésére, ezen már ne múljon:)

És vajon erre a lakásra mennyi hitele lehet Hajdú Petikének?

Mert, hogy ezt nem fizette még ki az tuti.

Nekem egyáltalán nem tetszett az a ház. Nagy és rideg. Én egy ilyen házban semmihez nem mernék nyúlni, nem érezném az otthonomnak.

A "gyerekbirodalom" főleg nem tetszett. Tudom, most nagy divat, hogy minden gyereknek külön kuckó kell meg rezidencia, de akkor is olyan szívszorító volt, amikor elmesélte, hogy a kisfia leginkább a kislánnyal együtt szeret aludni, de álmában mindig átviszik a helyére, "hogy szokja". Nem értem, két óvódás miért nem alhat együtt, ha nekik úgy jobb? Kamaszkorukban még mindig külön lehet őket költöztetni, akkor már minden bizonnyal igényük is lesz rá, de álmában hurcolni a gyereket, mert milyen ciki már, ha a tesó együtt alszanak, szerintem nagyon gáz.

Nem irigylem mert az egész élete minden perce ki van teregetve, ha megy valahova megbámulják, ujjal mutogatnak rá , összesúgnak a háta mögött, ha egyet pukizik abból is hír lesz másnap úgy értem semmilyen negatív dolgot nem csinálhat iszonyú lehet ilyen feszültségben és állandó megfelelni vágyásban élni.

2. Biztos írták már előttem de nem irigylem mert ezért a luxusért hipochonder nárcisztikus Hajdú Petit kell egész nap nézni :)) Erre nem lennék képes.

Az anyagi oldal BIZTONSÁGOT nyújtó oldalát azt persze valamennyire irigyli az ember (hiszen mindenki erre törekszik hogy gondtalanabbul éljen , amit előttem is írtak ne kelljen szorongani hogy jaj ha elvesztem a munkám akkor miből fizetem a számláimat, vagy ha megbetegszem stb.) de mint írtam ennek komoly ára van.

Az én férjem is orvos egyébként mi is küzdünk az előítéletekkel, hogy nekünk aztán biztos mennyire jól megy stb. és mi is mint a 21 es albérletben élünk 2 kicsi gyerekkel és szintén egy hónapban egy hétvégét van itthon a férjem a többit végig ügyeli és a hétköznapokban is jó ha 6ra hazaér (és még akkor is van hogy ügyelnie kell osztályon).Nem sírok mert tudom fizetni a csekkeket és nem éhezünk. De luxusban sose fogunk élni.

Nem tagadom az anyagi helyzetét igen,de az életét nem,de még a házát sem.Nem ide tartozik,de mi beszéltük a múltkor a férjemmel,hogy mi már annak örülnénk,ha lenne egy kicsi 2 szobás házunk, lenne biztos munkahelyünk és akkor lehetne második babánk.Így ez megmarad álomnak.Most a nagyszüleim házában lakunk,hogy mikor lesz saját állásunk?Jó kérdés.

De tudjátok mit mondok?Nem irígyli az életünket senki,de a számlát ki tudjuk fizetni, a kisfiunknak amit tudunk megadunk,van mit ennünk,vagyunk 3-an egymásnak!És ez a legfontosabb!!