Tudnál úgy élni, hogy lépten-nyomon napi szinten beleszólnak a szüleid gyereknevelésbe, mindenbe?

Nálam meglepő volt, de sem a szüleim, sem az anyósomék nem szóltak bele semmibe! Nagyon hálás vagyok ezért nekik.

Éppen ezért nem is tudom, hogy milyen lenne, ha állandóan beszólnának. Valószínű kiakadnék, és nagyon nehéz lenne idegileg és lelkileg.

Én arra szavaznék, hogy beszélgessetek, és határozottan közöld, hogy nincs szükséged most tanácsra, és nyugtasd meg őket azzal, hogy ha gondban leszel, biztos hozzájuk fordulsz majd.

Kitartást kívánok, mert biztos nem könnyű!

Nem tudnék úgy élni, hogy felnőtt létemre nekem mindig mindenben diktálnának. Ha nem értenék meg a szüleim szép szóval, hogy nem kell beleszólni, és nem tartanák be, akor egyetlen megoldása költözés lenne.

Én elég önfejű vagyok már tini korom óta. Ezért is költöztem el 18 évesen otthonról. Ennek már majdnem 11 éve. Remek a kapcsolatom a szüleimmel. Anyukám hajlamos arra, hogy szeret tanácsokat adni, de így, 100km távolságból ez könnyen kezelhető: egyik fülemen be, másikon ki. Nem tudnék már velük egy fedél alatt lakni, hiába maximálisan rendesek, én így szeretem, külön, függetlenül.