Mit tegyek? Költözzek el?

Nem tudom hogy mennyire tudom át adni miben élek és mi a bajom de megpróbálom. Én szegényebb családból származom anyám egyedül nevelt föl engem és öcsémet, a páromék jó módúak. Mikor megismerkedtünk a párom fél évig be sem mutatott a családnak. Nem véletlenül!! Egész más embert ismertem meg mint amilyen a családja körében! Anyukája 9 éve meghalt és az apja az én nagynénémmel jött össze. Már ez nem tetszett a nagyanyjának és a nővérének. Mikor megtudták hogy együtt vagyunk igen komoly háborút folytattak ellenem. Más nő már el menekült volna akkor már. Én nagyon bele voltam még vagyok zúgva a páromba. A nagymama nem köszönt le k...vázott stb. A nővére igyekezett hogy megszégyenítse előttem a párom. Csak egy példa: a párom mondta ne lepődjek meg ha harapás nyomokat találok rajta mert a nővére haza jön a munkából és rajta vezeti le a feszültséget. Tornázik a nővére és nyújtásképp a párom fogja a lábát. Társaságba ha mentek azt hitték a párom a vőlegénye! Na hát én ezt nem hagytam és igyekeztem a páromnak fel nyitni a szemét álljon a sarkára. Ez odáig fajult hogy szeretünk volna össze költözni és megmondtuk az apjának hogy albérletbe költözünk. Az apja nagyon mérges lett és közölte a lányával költőzőn át a 3 szobás családi házába nehogy már a fiának a saját házából kelljen el költöznie. (párom a tulajdonos apja a haszonélvező). Egy össze zördülésem volt a nővérével ami komoly volt kapott egy csivava kutyát és a fürdőszobába be zárta egy láda alá. Én hallottam sír a kutya megnéztem és teljesen ki akadtam. Azt mondta tegyem vissza a kutyát a láda alá. Veszekedtünk végül az mondtam b...d meg neked kutya se való! Azóta el telt 5 év nővérével nem javult a kapcsolat. A nagymamával tavaly nyár óta igen. Tavaly nyáron terhes lettem de a nagymamának és a nővérének csak októberbe mondtuk el enyhén szívinfarktust kapott az irigységtől. 37 éves egy férfi nem marad meg mellette a stílusa miatt. Szülni nem akar undorítónak tartja és fél a fájdalomtól. Sír ha vért vesznek tőle :-)). Az apósom már nagyon szeretett volna unokát így nagyon boldog. Most a gyerek ellen próbál magyarázni kritizálni minket. Tegnap be szólt hogy nagy a segge a gyereknek. Nem szeretném hogy frusztrált legyen később a lányom az ő be szólásai miatt. A párom így is az amiket művelt vele gyerek koruk óta. Most az apósom nyakán log nyalja falja őt ez idáig meg föl se járt. (együtt élünk apóssal) Mindig tesz valami megjegyzést és nagyon nehezen viselem hogy hallgassak mindig. A párom nem szól rá! Elég sok problémánk van anyagiak ami miatt idegeskedjünk.

Mit tennétek a helyemben költözzek el? Szeretem a párom de így hosszabb távon nem tudok élni. Nyugtatón meg nem akarok élni annyit nem ér egy férfi sem!

Bocsánat hogy ilyen hosszú lett de tömörebben nem tudtam le írni.