Gyermekem szemebol eltunt a boldogsag. Mit tudok tenni, hogy a mi gondjainkat ne erezze meg?
Nagyon sajnálom a helyzetedet, mert egy ilyen helyzetben a felnőttek nehezen titkolják a sebezhetőségüket, a félelmeiket, és a gondokat... Gondold csak el, ha neked ilyen nehéz elviselni ezt a helyzetet, akkor a gyerekek, hogy élik ezt meg? Én őszinte leszek, ezért sem tartom egészségesnek, a szülőkkel, nagyszülőkkel való együttélést.. Gondolom ezen természetesen nem is akartok változtatni, hiszen segíteni szeretnétek őket, de a gyerek kárára! Hiszen nem járhat közösségbe a fertőzés veszély miatt... Hogy is lehetne boldog mikor otthon kell ülnie nem csinálhat semmi olyat ami fejlesztené, érdekelné?
Hidd el tudom milyen egy rákos beteggel, mert igaz 25 éves vagyok, de az anyósomat én ápoltam a végstádiumban, és nem volt egyszerű dolgom, egy teljesem öntudatlan emberrel, akinek bizony akarata volt, csak nem tudta maga sem hogy mit akar...
Nekünk az életünk szinte tönkrement ez idő alatt, a feszültséget nem lehet elkerülni.. A párkapcsolatunk romokban volt... hiszen még a sógorom is cselédnek nézett...
Szóval a gyerekeid legyenek az elsők, próbáld meg őket mégis közösségbe vinni, valami utat lehet erre találni...
Érzi a feszültséget! Te boldog vagy? Ugyan azt éli át amit te!!
Amiért a Mami beteg, neki is burokban kell élnie!
Én elvinném játszóházba, áthívnék egy egy kisgyereket magunkhoz, árjárnánk barátokhoz, elmennék a másik mamihoz hétvégente a gyerekel.
Azert nem ilyen "egyszeru" a helyzet. Valasztasunk nem volt, hogy itt akarunk e elni. Termeszetesen szeretnenk elkoltozni, de az anyagi felteteleink nekunk nincsenek meg hozza. Fent tartani magunkat tudjuk, de lakast venni nem.Ferjem szulei nagyon jo anyagi helyzetben vannak es nekik nagyon kenyelmes ez, hogy ugymond keznel vagyunk. Termeszetesen (sajnos)emiatt boldog nem vagyok,a ferjemmel kuzdunk azert hogy ne vesszen el a boldogsagunk, nagyon nehez. Azt tudom, hogy nem engedjuk el egymast. De ez mas teszta.
Amit irtal, elso valaszolo, az mar bennem is megfogalmazodott. Nekem ok az elsok, de ebben a helyzetben , amiben elunk, sajnos nem mondhatok ellent.
Jatszohaz, tarsak hivasa sem lehet-jarvanyok miatt.
De akkor mégis mivel szeretnéd segíteni? Hiszen be van zárva a gyerek.. Jó hogy boldogtalan... Oviba, Suliba nem járnak? Azért én nem tenném ezt a gyerekemmel akárki is kérne rá.. mert ő se normális az tuti, hogy ilyet kér, hogy az unokáját zárd kalitkába, mert őneki úgy tetszik... Hát én szívem szerint a helyedbe, vagy elköltöznék a gyerekekkel és a férjemmel, vagy nélküle..
Vagy fogadjanak ápolót, ha olyan jól állnak... takarítson ő, és a gyereknek meg nem kell a nagyi közelében lenni, hiszen beteg és kész..
Én biztosan nem csinálnám még egyszer végig ezt, nem bántani akarlak, csak tudom, hogy mivel jár, és tudom, hogy a gyerekeitek nagyon ki fognak készülni előbb utóbb, és a házasságotok is tönkre fog menni..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!