Nincs hova mennem egy kéthónapos babával és két szobakutyával! Mi tudok ilyenkor tenni?

Először mindenképp a védőnőtől kérj tanácsot, ő biztos segít. Ne félj a gyámügytől, ha találnak neked helyet anyaotthonban vagy családok átmeneti otthonában, akkor nem veszik el a babát, ha nincs közvetlen veszélyeztetve.

Ők biztos segítenek: [link]

Itt emberségről van szó. Nem hogy a saját gyerekemet nem tudnám kitenni egy csecsemővel, de a testvéremet, bármelyik rokonomat, vagy barátnőmet sem, ha hozzám fordulnának segítségért. Egy ilyen anya, mint a kérdezőé, szégyellje magát és az is, aki egyetért az anyával és a saját gyerekét is kitenné.

11-es, remélem nincs gyereked, mert akkor szegénynek szörnyű élete lesz még akkor is, mikor már felnőtt. Nem csodálkoznék, ha ő se segítene neked, mire vénségedre még mozdulni se tudsz már. Még egy öregek otthonába se tennélek be, hagynám hogy egyedül tengődj a magányodban, még látogatni se látogatnálak.

Kérdezőnek üzenem, hogy ő se foglalkozzon többet az anyjával, ha lehet, akkor azokhoz fordulj, akik 13 évesen neveltek, mikor a saját anyád nem törődött veled. Gondolom a későbbiekben, mikor nekik lesz öregkorukban szükségük arra, hogy segítsen nekik valaki, gondolom nem hagyod őket magukra.

A babát előtérbe kell helyezned. Ha nem tudsz olyan helyre menni, ahova viheted a kutyákat is, akkor pedig be kell adnod menhelyre vagy ajándékozd el őket. Anyaotthonba biztos nem viheted őket. Most a 2 hónapos a babád az első.

Abban biztos vagyok, ha most összepakolsz és a babával beállítasz egy anyaotthonba, nem fognak elküldeni. Egyháztól is kérhetsz segítséget.

Vegre egy normalis felfogasu! Mint a 14 es!!! Azt hittem mar mindenki.megbolondult. Milyen emberek vannak

aztan az ilyen embereknek lehet gyerekuk meg lesz is...vagy ot.

Ja, egyszerűen csak féltékeny vagy, mert neked senki se segített. Nem véletlen vagy egyedülálló se, gondolom a párod se bírt tovább elviselni.

Gondolom, ha a gyereked véletlen munkanélküli lesz, egyedül marad a gyerekkel, még véletlen se segíts majd neki, mert esetleg valami jót is teszel az életben. Majd büszke lehetsz magadra, mikor magára hagyod a gyereked, mert hiába neveled így meg úgy, ha nem talál majd munkát ebben az országban. Végül is tényleg ne csodálkozz, hogy egyedül vagy. Ilyen felfogású emberrel még barátkozni se barátkoznak szívesen.

Tényleg csak féltékeny vagy azokra az emberekre, akiknek segítenek, ha bajban vannak. Igen, segíteném a gyerekem és az unokám. Ez nem élősködés, addig amíg talpra áll, segíteném. Jézusom, tényleg milyen ember, aki kitesz egy csecsemőt. Én is arra nevelem a gyerekeimet, hogy megálljanak a lábukon, de bármikor, mindig bekövetkezhet bármi és ha tudok segítek.

Sajnálom, hogy neked nem segítettek és egy megkeseredett ember lettél, de talán a nagy önzésedben arra törekedhetnél, hogy egy teljes családod legyen, tudod a gyerekeidnek apja és akkor talán te is boldog leszel. De ha ilyen önző maradsz, akkor nem nagyon fogsz kelleni senkinek.