Ti mit tennétek, ha megtudnátok, hogy a párotoknak van egy "eltitkolt" gyereke?

Teljesen mindegy, h 51 vagy 90% nem ismerkedik kisgyermekes ferfival, hat hogy veszi a batorsagot (akarmelyik fel) h egy ilyen hordereju dolgot nem oszt meg a tarsaval?? Persze joga van lemondani a gyermekerol(??...), de a masiknak nem adhato meg a dontes lehetosege, h kell v sem kisgyerekkel egyutt a parja?

De itt nem is errol van szo, hanem arrol h mar kb. egy eve egyutt voltak, amikor megszuletett az a kislany. Szoval szted kedves utolso, ez az a tortenet, amibe az oszinteseg neveben, jobb ha az ember nem avatja be a tarsat.. Te ezt tenyleg, komolyan igy gondolod?

Csak idézném a Te #10-es hozzászólásodat, kedves porcukormókus, amit itt tőlem kérdezel, abban pont benne van a válasz:

"Ha ugy tortent ahogy Te mondod, akkor nyilvan mas a helyzet. De akkor minek jon elo ezzel cifra tortenettel pont most, h nemsokara megszuletik a kozos kisbabajuk? Miert nem hagyja maga mogott a multat? "

Szóval a körülményektől függ (és olyan körülményektől, amit egyikünk sem ismer, mert Kérdező nem írta le - sőt talán azért, mert még ő sem ismeri), hogy ez milyen horderejű dolog, vannak-e vonzatai akár a jelen kapcsolatra is, stb. Nyilván tök más a helyzet, ha az adott gyerek a Kérdező gyereke hivatalosan is, népszerű szóval "a nevén van", és tök más, ha más családban él, mást tekintenek apjának, és pusztán lelkiismereti kérdés a Kérdező párjának, hogy ő tudja, biológiailag tőle származik.

Ezért írtam az ominózus #9-est, és ezért nem tetszik nekem, hogy emberek ítélkeznek, holott alapvető, döntő fontosságú tényeket nem tudunk ebből a történetből.

És mint írtam, én magam a feltétlen őszinteség híve vagyok a saját életemben, de mivel ITT élek a XXI. században és van szemem, azt is tudom, hogy nem mindig és nem mindenkivel lehet feltétlen módon őszintének lenni, tehát addig nem állok le ítélkezni, pálcát törni senki felett sem, amíg nem ismerem az adott dolog, tett körülményeit.

Ja, és még egy dolgon javasolnám tiszteletteljesen az elgondolkodást...

Vannak itt időnként olyan kérdések, amik szintén párkapcsolati hazugságokról szólnak, valóban a párkapcsolatban élő másik felet alapvető és húsba vágó módon érintő hazugságokról (nap 24 órájában, sok millás anyagi vonzattal akár, és még nem beszéltünk az erkölcsi-lelki részéről akkor) és mégis, a női közönség EGY RÉSZE sokkal megértőbb a hazugsággal szemben.

Itt van mondjuk ez, ami közvetlen a jelen kérdés előtt íródott ki:

http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__egyeb-ker..

vagy ez:

http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__egyeb-ker..

esetleg ez, ahol kifejezetten hazugságra bíztatják a kérdezőt:

http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__egyeb-ker..

Szóval nem, a hazugságot nem aszerint kellene megítélni tisztelt hölgyek, hogy férfi hazudik nőnek, vagy nő férfinek, hanem a körülmények szerint, és aszerint, hogy mennyiben és milyen módon érinti az valójában a megtévesztett fél életét.

Nem?

Abban adtam Neked igazat, h elfogadtam van aki kozos megegyezessel le tud mondani a gyerekerol. De ezt is csak probalom megerteni, meg esszel megy is ugyahogy, de szivvel..

En csak a sajat szemszogembol velemenyezhetek, csak a sajat ertekrendem szerint. Lathattad az elso es masodik valaszombol is, h nem feltetlenul rugnek fel mindent ezert, de a felelossegvallalas alol nem hagynam kibujni a ferjemet. En csak igy tudnek ra ismet Ferfikent, Apakent nezni, felnezni. Es azert ez hosszutavon eleg fontos lenne.

Dehat nem vagyunk egyformak, a problemakat sem ugyanugy oldjuk meg.

A belinkelt kerdeseken (na meg a valaszokon is) meg csak amulok es bamulok..